Egészség-biztosítás Svédországban

Lévai János arcképe Lévai János

Lévai János már több mint 30 éve él abban az országban, amelyrõl azt mondják, Európa legjobb szociális ellátását biztosítja: Svédországban. Õt kérdeztük a svéd egészség-biztosításról, az orvosi ellátásról, a nyugdíjrendszerrõl. Munkája a számítógéphez köti. Helsingborgban, - Svédország hatodik legnagyobb városában - él, a város központi könyvtárában számítógép informátorként dolgozik. A könyvtárat naponta közel 3000 látogató keresi meg. Feladatai sokrétûek és változatosak: információ, programok használata, technikai kérdésekre válaszadás, számítógép üzemeltetés, biztonság és karbantartás, különbözõ felhasználói programok ismertetése, ezekrõl a látogatók tájékoztatása és természetesen az igényeknek megfelelõen rövid, gyors kiképzés. Pár év múlva már a nyugdíjköteles korhatár közelében ér. Kérdéseinkre így válaszolt:

1. Az ember életmódját bizonyos mértékig meghatározza a hely, ahol él. Más egy tanyán, más egy kisvárosban és más egy világvárosban. Az Ön napi életvezetését hogyan befolyásolja az, hogy egy 110 ezer lélekszámú városban él?

A lüktetõ élet ellenére nagyon kellemes itt az élet, a természet és a városkép organikusan kapcsolódik össze. A Keleti-tenger (Östersjö) közelsége miatt nagy a gépkocsi és hajó forgalom, de ez számunkra - akik 15 percre lakunk a várostól - nem hat zavaróan. Napi mozgásunkat, kocogásunkat a kutya – eredeti magyar puli – igényeinek kielégítése révén biztosítjuk.

2. Errõl jut eszembe a kérdés, mit tesz a svéd egészségügy az egészséges életmódért?

Nyugodtan állíthatom, hogy Svédország az egészséges életmód fenntartásáért hatalmas anyagi áldozatokat hoz. Néhány példa:

  • rendszeres a tájékoztatás a médiákban, az egészségügyi intézetekben (kórházban, patikában, rendelõben, különbözõ betegségben szenvedõk egyesületeinél stb.), ill. szükség szerint rendszeres tréningeket is szerveznek az érdeklõdök számára.
  • A második fontos gyakorlati tény: minden ember számára elérhetõ áron lehet különbözõ szellemi és fizikai aktivitásokat végezni. Néhány példa a fizikai aktivitásra: ingyenes kiépített futópályák, sípályák, gyalogló utak, bicikli utak nagyon szép természeti környezetben állnak rendelkezésünkre, ezeket ki is használják a természetszeretõ svédek. Jól felszerelt uszodák, sporttermek, teniszpályák állnak a rendelkezésre, elérhetõ áron mindenki számára. Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy a testi és szellemi fogyatékosok megkülönböztetetten erõteljes anyagi és erkölcsi támogatásban részesülnek. Pl. Az uszodába, ahová rendszeresen járok felfigyeltem arra, hogy a szellemi fogyatékosok egy külön medencében, lehúzott sötétítõkkel, az általános medencétõl elszeparáltan vannak rendszeresen foglalkoztatva. Ezzel is emberi jogaikat, méltóságukat akarják védeni.
  • A szellemi aktivitás keretén belül jó példa a könyvtár, ami ingyenes. Különbözõ államilag támogatott klubok mûködnek, így sakk klub, biliárd- és bridge-klub.
  • Érdekes és említésre méltó, hogy az idõs emberek számára több lakótelep közelében un. idõsek szabadidõ klubja mûködik, ahol különbözõ foglalkozásokon vehetnek részt, ezek gyakorlásának lehetõsége díjtalanul áll rendelkezésre.

Érdemes talán megemlíteni, hogy a dánok ezen a téren sokkal elõbbre állnak, mint mi, volna mit tanulni tõlük itt Svédországban, és Magyarországon is.

3. Milyen az egészségbiztosítási rendszer egy olyan önkormányzati szervezet alkalmazottainak esetében, mint a „Stadsbiblioteket Helsingborg”?

A városi alkalmazotti státusz egyben azt is jelenti, hogy a dolgozó az Általános Betegbiztosító Rendszer szolgáltatásait veheti és veszi igénybe.

4. Mit jelentett biztosítottnak lenni a kapott egészségbiztosítási szolgáltatásokat illetõen?

Ha az ember megbetegszik, a táppénznek az elsõ 21 napját a vállalt fizeti, ami 80%-a a keresetnek. /Közbevetõleg megjegyzem, hogy az elsõ napra nem jár táppénz/.
Az un. háziorvosi látogatásért meghatározott összeget kell fizetni minden látogatás alkalmával. Ez egy átalánydíj, 150 svéd korona, ami az átlagkeresetnek (ez kb. 17 000 Kr bruttó) mindössze alig 1 %-a.
A szakorvos látogatása drágább, 250-600 svéd korona közötti összeget kell a betegnek fizetni. A tényleges költség és a beteg által fizetett átalánydíj közötti különbséget az Általános betegbiztosító fizeti, akárcsak a háziorvos látogatásakor.

5. Milyen szempontok alapján választ a cég vagy az egyén biztosító társaságot?

Csak félig választás kérdése a dolog. A Kötelezõ Általános Betegbiztosító, a Szakszervezeteken keresztül kötött Biztosítás, itt nincs választási lehetõség, (olyan, mint Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár)1. Egyúttal azonban lehetõsége van mindenkinek Privát biztosítást is kötni. A különbözõ biztosító társaságok teljesen eltérõ egyéni finanszírozásra vállalkoznak, „ahány ház, annyi szokás”.

6. Gyógyszerre az embereknek bármikor szükségük lehet. Milyen egy svéd gyógyszertár, összehasonlítva egy magyar patikával?

A svéd gyógyszertár jól szervezett, az orvos a betegnek bármilyen hazai vagy külföldi gyógyszert felírhat, a választék biztosított. Fontos megjegyezni, hogy a gyógyszerészek igyekeznek minden információt megadni a betegeknek, hogy azok az olcsóbb és azonos „gyógyászati értékû”2 gyógyszereket alkalmazzák. Igyekeznek úgy befolyásolni a betegeket, hogy õk a leghatékonyabb, de egyben a biztosító részére leginkább költségtakarékos gyógyszereket szedjék. Széles körben történik a gyógyszerek felhasználásának az alkalmazásáról, a mellékhatásokról, a javallatokról történõ tájékoztatás, szóban és írásban egyaránt.
Alapvetõ eltérés, hogy a gyógyszertár nagyságától függõen nagyobb forgalmú patikáknál alkalmazzák az önkiszolgáló rendszert is. A szabadon vásárolható – nem receptköteles - gyógyszerek, segédeszközök, különbözõ hygéniai termékek hozzáférhetõek az önkiszolgáló polcokról. A gyógyszertár nagyságától függ az önkiszolgálás lehetõsége, természetesen állandó segítséget adnak a kiválasztáshoz a patikusok.További érdekesség, hogy az un. Natúrgyógyszertárakban most vezették be a vérnyomásmérést 10 Sk-ért. A cukorbetegek részére a mérés ingyenes.

7. A gyógyszerek támogatásának mértéke nyilván függ a biztosító-társaságtól, amellyel szerzõdik az ember. Ki milyen mértékû támogatást kap, ha gyógyszerre van szüksége?

A gyógyszer-támogatás nem függ a biztosító társaságoktól, hanem be van építve az általános biztosítási rendszerben. A rendszer kicsit bonyolult, de számunkra könnyen áttekinthetõ. Röviden a következõkben vázolnám:

  • 900 koronáig a beteg kifizeti a teljes árat.
  • Ha ugyanennek a betegnek a gyógyszerfogyasztása 900 korona fölé emelkedik, de az 1300 koronát nem haladja meg, ebben a sávban (a 900-1300 közötti rész után) csak 50 %-ot fizet
  • Ha szegény még mindig nem gyógyult meg és gyógyszerköltségei tovább emelkednek 1700 Kr-ig, akkor az 1300-1700 Kr közötti rész után már csak 25 %-ot fizet.
  • Ezzel a logikával azután egyre csökkenõ %-ú fizetési kötelezettség mellett, a 3300-4300 Kr közötti sávban már ingyenes a gyógyszer.
Fontos része a gyógyszerellátásnak, hogy a lakosság ezeket az összegeket a jövedelmétõl függõen meg tudja fizetni. A nyugdíjasok és az alacsonyjövedelmûek részletfizetést és további szociális kedvezményeket is kaphatnak. Amíg valaki a fenti 3300 Kr határt el nem éri, a gyógyszert akár havi 150 Kr részlet-fizetéssel is fizetheti, ha viszont elérte, onnan kezdve ingyenes számára a gyógyszer 1 éven keresztül, az elsõ adag gyógyszer kiváltásának a napjától. Bizonyos létfontosságú gyógyszerek költségmentesek.

Az állandóan szükséges gyógyszerek kiváltása 3 havonta történik, ezt szigorúan ellenõrzik.

8. Van-e a hazai rendszerhez hasonlóan „háziorvosa”?

Természetesen igen. De csak a már korábban is említett, meghatározott összeg fizetendõ számára, és nincs paraszolvencia.

9. Szüksége volt-e már valamilyen okból kórházi kezelésre?

Sajnos igen.

10. Így hát van képe arról, milyen orvos-technikai feltételek vannak egy átlagos svéd kórházban az itthonihoz képest, és milyen az orvosok felkészültsége, hozzáállása a beteghez?

A szívemmel volt problémám. Amikor elmondtam panaszomat azonnal kórházba utaltak. Minden gyorsan és zökkenõmentesen történt, ennek következtében szerencsém volt. Orvosok, ápolónõk rendkívüli figyelmes és áldozatkész munkát végeznek. Jól olajozott gépezethez hasonlíthatók. Jó gyógyszerellátást, gyors és szakszerû beavatkozást kaptam minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Sem az orvos, sem az ápolónõ nem várta el a paraszolvenciát, mert az õ díjazása a biztosítási rendszer része. A kórházak modernek, tiszták és technikai felszereltségük jó, a legmodernebb gépekkel rendelkeznek. Általában elmondható, hogy a kórház – mint „ember-karbantartó” üzem - jól szervezett, imponáló az összhang az orvosok és a nõvérek között.

11. Nálunk a sajtó rendszeresen cikkezik arról, hány magyar orvos megy ki Svédországba a jobb kereseti lehetõségek miatt. Mit tud errõl?

Tudomásunk szerint nem sok magyar orvos dolgozik itt, de akik bekerültek a svéd orvosi karba, azok megbecsültek.

12. Mennyi idõ kellett ahhoz, hogy ilyen jól szervezett legyen a svéd kórházi ellátás? Mindig ilyen volt?

Természetesen itt is nagy teher nehezedik a kórházakra és azok dolgozóira. Állandó létszámcsökkentéssel, intenzívebb munkával kell számolni a stresszrõl nem is beszélve. Ez sajnos hosszú távon a betegellátást megnehezíti, de itt hatalmas szerepe van a közvéleménynek. Az ágyak számának csökkentése következtében a kórházi tartózkodás a minimumra van korlátozva, csak addig tartják a beteget a kórházban, amíg az feltétlenül indokolt.

13. Biztonságban érzi-e magát a svéd egészségügyi ellátás keretében európai polgárként?

Természetesen igen.

14. Mi várható a nyugdíjas években? Az aktív jövedelem hány %-a a nyugdíj?

Teljesen pontos adatot nehéz megadni, mivel sok tényezõ befolyásolhatja, kinek mennyi lesz a nyugdíja. Alapszabályként azonban elmondható, hogy az aktív keresetnek kb. 60-65 % lesz a várható nyugdíj, amit a következõ tényezõk befolyásolhatnak: A GDP, a privát biztosítások növekedése vagy csökkenése valamint, az a tény, hogy az illetõ milyen évben született (1953 elõtt és ez után). A felsõ határ a korábbi aktív kereset, mint bevétel beszámításánál limitált.

Példa a fenti kérdésre
Ha valaki 1956-ban született és keresete 14 800 Korona/hó volt, akkor - 0 %-os GDP növekedés esetén - 65 éves korában 9 000, 70 éves korában 12 500 Korona/hó a nyugdíja3.
Ha valakinek 20 00 Korona/hó volt a keresete, akkor ugyanilyen feltételek mellett 65 éves korában 10 300, 70 éves korában 14 500 Korona/hó a nyugdíja3.Külön kihangsúlyoznám, hogy a svéd nyugdíjszisztéma nagyon komplikált, de a tisztánlátás kedvéért a fenti példa, - mint alap - jellemzõ, amelyet a következõ tényezõk befolyásolhatnak:

  • A nyugdíj-jogosult születési éve
  • Az ország GDP növekedése vagy csökkenése
  • A jogosult által között privát-biztosításokTény, hogy a nyugdíjasok nagy többségének nincsenek napi gondjaik Svédországban.


Kedves János! Köszönjük a beszélgetést!


OSYNA


Megjegyzések:
1 Szerkesztõi megjegyzés
2 „gyógyászati értékû” = hatóanyagú


2004.06.01.


Kapcsolódó oldalak: