A lép szerepe és megbetegedései

Az emberi test számos szerve közül jónéhány akad, melynek funkciójáról, működéséről jószerivel csak az orvosok tudnak valamit, az átlagembernek legfeljebb sejtései akadnak róluk. Ezek közé tartozik a lép is, pedig mint az a Dr. Berkes Klára belgyógyász-hematológussal folytatott beszélgetésünkből is kiderül, e szerv szerepe is roppant fontos és összetett.

Mi a feladata az emberi szervezetben a lépnek?

A lép úgynevezett haemolymphás szerv, melynek funkciója sokáig ismeretlen volt, annak ellenére, hogy a lép és az úgynevezett fekete epe fogalma már a régi népi gyógyászatban is megjelent. Az ókori görögök például úgy vélekedtek, hogy a funkciókat szabályozó négy fontos testnedv egyikét, az úgynevezett melankóliáért felelős testnedvet a lép termeli: az ő felfogásuk szerint ez a testnedv okozza a depressziót. A kínai gyógyászatban az erő, a temperamentum befolyásolójának gondolták a lépet. A szerv valódi funkciói csak a 20. század közepén váltak ismertté.

Hogyan épül fel a lépünk? Miként kell egyáltalán elképzelni ezt a szervet?

Anatómiáját tekintve ez egy ökölnyi nagyságú, bőséges vérellátású szerv a hasüreg bal oldalán, a bal bordaív alatt, a gyomor magasságában, ami igen jól védetten helyezkedik el. Nők esetében átlagosan 140, férfiaknál 110-120 gramm a tömege, tehát a nők lépe nagyobb, bár ennek pontos okait nem tudjuk. Az alakja leginkább dinnyeszelethez hasonlítható. Normál esetben a hason keresztül nem tapintható, csak ha megnagyobbodik. A lép két egymástól jól elkülöníthető szövetféleségből tevődik össze: egyik alkotóeleme a vörös pulpa, a másik pedig a fehér pulpa.

Mennyiben tér el e két alkotóelem feladata?

A vörös pulpa fontos fagocita-funkciót lát el: ez azt jelenti, hogy amolyan „bekebelező” és ezáltal tisztító feladata van. Az ezt kibélelő véralkotóelemek, így a granulociták és a monociták segítségével kiszűri a vérből a kóros alkotóelemeket. Az öregedő vörös vértestek alakja eltorzul, képlékenységük, deformálódási képességük erősen csökken: a vörös pulpa szerepe ezek kiszűrésében és lebontásában óriási. Az elöregedett vörös vértestek fennakadnak a vörös pulpában, majd itt fagocitálásra, azaz bekebelezésre és lebontásra kerülnek. Hasonlóképpen különböző baktériumok is kiszűrésre kerülhetnek. A vörös pulpa egyébként egy vérrel telt szivacshoz hasonlítható leginkább. Funkciójához tartozik még az embrionális élet folyamán a vörös vértestek képzése, bár az ötödik hónaptól kezdve ez már kizárólag csak a csontvelőben zajlik. Ha azonban a csontvelő valami kóros elváltozás következtében nem képes ellátni e feladatát, a csontvelői őssejtek a perifériás vérbe jutva bekerülhetnek a lépbe, ott megtapadhatnak, és újból vörös vértest-képzés jöhet létre. Ilyenkor a lép gyakran megnagyobbodik. A vörös pulpa ezek mellett egyfajta raktározó funkciót is ellát, ember esetében elsősorban a vérlemezkéket és fehérvérsejteket tárolja, de ez kisebb jelentőségű, mint például az állatok esetében. A gyors mozgást végző állatoknál, így a kutyáknál, lovaknál jóval fontosabb ez a főként vörösvérsejt vérraktár-szerep: futáskor a lábszár izmainak fokozott vérellátásra van szükségük, így a lép ilyenkor összehúzódik, „kilök” egy vérmennyiséget a perifériára, ami segíti a vérellátást. Ez ember esetében is előfordulhat, ezért érzünk néha oldaltájt szúró fájdalmat, ha például intenzív futást végeztünk: ilyenkor a lépünk húzódik össze.

És mi a fehér pulpa szerepe?

A lép az imént felsoroltak mellett az emberi szervezet egyik legfőbb ellenanyag-termelője is, ezeket az immunfunkciókat pedig a fehér pulpa látja el. A fehér pulpa kis nyiroktüszők halmazából áll, itt termelődnek a limfociták. A B-limfociták ellenanyagokat termelnek, ezek hozzákötődnek a kórokozókhoz és segítik azok elpusztítását, a T-limfociták pedig közvetlenül megölik őket. A lép szerepe különösen az úgynevezett tokos baktériumok elleni küzdelemben jelentős.

Mik a lép leggyakoribb megbetegedései?

Önálló lépbetegségekről ritkán beszélhetünk, az elváltozások inkább más betegségekkel összefüggésben alakulnak ki, így aztán az életmódunkkal különösebben nem is tudjuk befolyásolni a szerv állapotát. Az egyik leggyakoribb elváltozás a lép-megnagyobbodás: ezt okozhatja az is, hogy valamilyen okból kifolyólag a lépvénákon keresztül nem jön létre a megfelelő és kívánt véráramlás, így például a lépvénák trombózis következtében elzáródtak, netán májzsugor miatt akadályozott a vér útja. Az is előfordulhat, hogy a vénás elfolyás valamilyen külső compressziós okból kifolyólag nem jöhet létre. Akut és krónikus fertőzések, gyulladásos betegségek következtében szintén megnagyobbodhat a lép: ezt a TBC vagy a májgyulladás éppúgy kiválthatja, mint bizonyos kötőszöveti megbetegedések vagy egyes veleszületett rendellenességek. A vérképző szervi betegségek, így például a leukémia is a lép megnagyobbodásához vezet, hiszen ezekben az esetekben fokozott munkára kényszerül. A lép megnő haemolízisben is, amikor a vörösvérsejtek élettartama külső vagy belső okok következtében csökken.

Miért veszélyes ez az állapot?

A lép megnagyobbodása gyakran jár együtt az úgynevezett hypersplenia-szindrómával, melynek következtében a perifériás vérben a vérsejtek száma csökken: előfordulhat, hogy mind a vörösvérsejtek száma, mind a fehérvérsejtek száma, mind a vérlemezkék száma, de az is, hogy csak az egyik vagy egyszerre több fajta mennyisége alacsonyabb lesz. Eközben viszont a csontvelőben e sejtek fokozott képzése jön létre, hiszen a szervezet kompenzálni akar. Ez a helyzet a lép eltávolításával megoldható, de szerencsére csak ritkán szükséges. Főként az alapbetegség kezelése indokolt.


Eszerint lehetséges lép nélkül élni?

Lehetséges, bár a fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség csökken, főleg a tokos baktériumokkal kapcsolatban. Gyermekkorban két-három éves korig folyamatos antibiotikus védelem szükséges, utána pedig láz, illetve fertőzések esetén megfelelő időben kell alkalmazni a megfelelő antibiotikumat. Ugyanígy a védőoltások szerepe is nagyon fontos.

Mi a helyzet a léprepedéssel? Erről hallani leggyakrabban a lép kapcsán…

Léprepedés általában balesetek kapcsán jön létre: beszélhetünk egy- és kétszakaszos léprepedésről. Az egyszakaszos azt jelenti, hogy a lép megreped, és ezáltal hasüregi vérzés jön létre. Az ilyen sérülések azonnali sebészi beavatkozást igényelnek, ellenkező esetben szinte bizonyos, hogy a beteg meg fog halni. A kétszakaszos léprepedés alattomosabb: ilyenkor a lépen belül történik a szakadás, és pár nap múlva a feszülő vérmennyiség megrepeszti a léptokot. A kórkép és a végeredmény itt is ugyanaz, mint az egyszakaszos léprepedésnél. Az antibiotikus kezelés mellett sokszor szintén sebészi beavatkozást igényelhetnek az úgynevezett léptályogok, amik helyben jöhetnek létre, vagy a lép környezetében lévő szervek gyulladásos betegségeiről terjedhetnek át ide.


Az interjút készítette:

Dr. Draveczki Ádám

2008.06.06.

További interjúk