A havi vérzés rendellenességei

Néha minden nő megtapasztalja, milyen az, amikor nem megfelelő módon, időben, erősséggel stb. jelentkezik a megszokott havi vérzés. A menstruációs zavarok némelyike ártalmatlan, és mindenkivel előfordul, félvállról venni azonban egyiket sem szabad – hogy miért, arról Dr. Szabó Kinga szülész-nőgyógyász szakorvossal beszélgettünk.

Tapasztalatai szerint mik a leggyakoribb menstruációs zavarok?

Ez nagyban életkorfüggő. Általánosságban elmondható, hogy a klimax közeledtével jelentkeznek gyakrabban ilyen problémák, amikor a rendszertelen, túl gyakori vérzés fordul elő többször.

A két ciklus között eltelő idő a nagykönyv szerint 28 nap. Általánosnak tekinthető-e ez?

Igen, ez általánosnak tekinthető. Természetesen annál a hölgynél, aki általában 28 naponta menstruál, annál is lehetnek kisebb eltérések.

Mennyi idő vagy kilengés tekinthető még „normálisnak” két menstruáció között, és mennyi késés után vélelmezhetjük azt, hogy valami probléma van?

A szakmai álláspont az, hogy 21 napnál rövidebb és 38 napnál hosszabb ciklust kell kórosnak tekintenünk.

Gyakran hallani, hogy a fogamzásgátló tabletták már serdülőkorban is jó hatással vannak a menstruációra, „beszabályozzák” a ciklust. Igaz-e ez, és mi a helyzet felnőtt korban?

Igen, a fogamzásgátlók szedése mellett a vérzések rendszeresek lesznek. Más kérdés, hogy a tablettaszedés során tapasztalható vérzés nem a szervezet belső órája szerinti menstruáció, hanem a tabletta által létrehozott ún. megvonásos vérzés. A felnőttkori vérzészavarok esetén ugyanez igaz, ugyanakkor minél idősebb egy nő, annál óvatosabban kell kezelni a vérzéssel kapcsolatos problémákat.

Milyen típusú gyógyszerek eredményezhetnek menstruációs zavarokat?

Szerencsére ritkán látjuk, hogy gyógyszer okoz vérzészavart. Ennek egyik oka, hogy a nők nagyrésze a fogamzóképes korban még nem szorul rá rendszeres gyógyszerszedésre. Ugyanakkor bármilyen hormonális készítmény, illetve egyes pszichiátriai szerek befolyásolhatják a ciklust.

Mennyi a vérzés normális mennyisége? Mit jelent, amennyiben ettől akár pozitív, akár negatív irányban eltérés tapasztalható?

Átlagosan 50-80 ml. Mivel rendkívül szubjektív és gyakorlatilag nem mérhető a vérzés mennyisége, a beteg elmondására támaszkodunk. Árnyalja a képet, hogy a vérzés mennyisége sokszor alkatfüggő is.

Mik a túl erős és a túl gyenge vérzés főbb következményei?

Túl erős vérzésé vérszegénység, fáradékonyság. A gyenge vérzés hátterében általában hormonális probléma vetődik fel.

Mi okozhatja a két ciklus között jelentkező vérzést?

A két ciklus között jelentkező vérzés lehet normális, ez a középidős vérzés, melynek hátterében a petesejt-kilökődés következtében létrejövő hormonális változások állnak. Minden más kórosnak tekintendő, kivizsgálást igényel.

Normális-e, amennyiben – terhesség nélkül – az egyik hónapban kimarad a vérzés? Mi ilyenkor a teendő?

Előfordul, általában teendőt nem igényel. Nőgyógyászati vizsgálattal kell kizárni azt, hogy nincs-e a háttérben kóros elváltozás. Amennyiben nincs, lehet várakozni.

Úgy tudom, a vérzéses időszak átlagos időtartama 4-5 nap. Aggódni kell-e, ha eltérést tapasztalunk ettől?

7-10 napnál hosszabb vérzés esetén érdemes szakembert felkeresni, aki mérlegeli, hogy van-e további teendő.

Mikor tekinthető a menstruációval járó fájdalom abnormálisnak?

Hogyha lehetetlenné teszi a mindennapi tevékenységeket, például a beteg nem tud dolgozni, iskolába menni ezeken a napokon.

Mik azok a szervezeten belüli elváltozások, betegségek, melyek tipikusan befolyásolják a menstruációt?

Drasztikus fogyókúra, komoly fizikai megterhelés, illetve a kettő együtt. A psziché mindenbe beleszól, sokszor pszichés stressz szituáció is befolyásolhatja a női működést.

Mitől függ, hogy míg az egyik nőnek egyáltalán nem okoz gondot a menstruáció, addig mások szabályosan betegnek érzik magukat ebben a néhány napban? Pusztán adottság kérdése, netán pszichés vagy életmódbeli tényezők is befolyásolják?

Igen, sajnos sokszor adottság kérdése. Az biztos, hogy a rendszeres testmozgás elviselhetőbbé teszi ezeket a nehéz napokat is.

Mit értünk premenstruális feszültség alatt, és miként lehet védekezni ellene? Normális jelenségről van szó?

A menses előtt jelentkező tünetegyüttest értjük alatta, mely depresszióval, alvászavarral, érzelmi labilitással jár. Sajnos nem sok terápiás lehetőség van a kezünkben, amit tudunk, hogy a fogamzásgátlók biztosan jó irányban befolyásolják ezt a kórképet.

Szülés után mennyi idővel jellemző, hogy visszatérnek a dolgok a megfelelő kerékvágásba? Mikor kell arra gyanakodni, hogy valami probléma van?

A szülés utáni 6 hetet tekintjük a regenerálódás időszakának. Szoptatás mellett ezután akár még hónapok is eltelhetnek az első menstruációig, de a 6 hét letelte után sem gyermekágyi folyásnak, sem egyéb panasznak nem szabad lennie már.

Igaz-e, hogy nyáron és télen egymáshoz képest eltérő lehet a menstruáció, akár a két ciklus között eltelt időt, akár a vérzés mennyiségét tekintve? Mi ennek az oka?

Erről nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek megbízhatóan bizonyítanák ezt a vélekedést. Egymás után két menstruáció is lehet ugyanazon hölgynél eltérő mind időben, mind mennyiségileg.

Járhat-e bármiféle negatív következménnyel, amennyiben valaki szexuális életet él a menstruáció alatt?

Ilyenkor nyitottabb a méhszáj, így a felszálló fertőzések veszélye is nagyobb. Ezért nem szoktuk ezt az időszakot javasolni a szexuális együttlétre.

Miért kell azonnal orvoshoz fordulni a klimax lezajlása után tapasztalt bármilyen vérzéskor?

Mert a méhben kialakuló rosszindulatú elváltozások sokszor így adnak hírt először magukról.

Milyen vizsgálatokkal lehet megállapítani, mi áll a vérzési rendellenességek hátterében?

Elengedhetetlen egy alapos szakorvosi vizsgálat, ami felvetheti a szövettani vizsgálat szükségességét, a köznyelvben méhkaparásnak hívott beavatkozást. Ennek során a méhnyálkahártyából altatásban veszünk mintát és elküldjük szövettani vizsgálatra.

Hogyan segíthetünk a menstruációs zavarokon?

Az előzőekből kiderült, hogy a válasz nem egyszerű. A menstruációs zavart olyan tünetként kell kezelnünk, amely mögött nagyon sokféle kórok rejtőzhet; szerencsére a többségük kezelhető, gyógyítható elváltozás. Ebből az is következik, hogy a kérdésre rövid válasz nem létezik.


Az interjút készítette: Dr. Draveczki Ádám

2009.09.24.

Kapcsolódó oldal: