Zoonózis – állatról emberre terjedő betegségek

1. rész - Jönnek a költöző madarak… és velük a madárinfluenza?

Zoonózisnak azokat a betegségeket és fertőzéseket nevezzük, amelyek természetes úton terjedhetnek át a gerinces állatokról az emberre. Ebbe a körbe sorolható például a kutyák, vagy macskák szervezetében élősködő bélférgek, az ezektől származó fertőzések számos problémát, így súlyos esetben vakságot, vagy akár halált is okozhatnak.

Az emberiséget az utóbbi 3 évben az egyre nagyobb mértékben terjedő madárinfluenza veszélyezteti, amely egyenlőre döntően a föld szárnyas állatállományában tett és tesz nagymértékű károkat, illetve mintegy 150-200 közötti esetben emberáldozatot is követelt. A betegség nagyon gyors lefolyású és nagyon magas a halálozási arány.
Szinte minden nap olvasható 1-1 hír arról, mely területeken észlelték a madarak körében a járványt, amelynek terjedési iránya a vándormadarak haladási irányához köthető. Lassan elköltöznek a nyáron itt honos madarak, jön az ősz és vele a messzi távolból érkező, talán épp megferőződött vándormadarak.

Ez adja az aktualitását annak, hogy elsőként ezzel a kérdéssel foglalkozzunk. Kérdéseinkre Ritoók Emese, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szóvivője válaszol.

o Milyen veszélyt jelenthet a madárinfluenza az emberre?
A madárinfluenza alapvetően a szárnyasok betegsége. Nagyon ritkán – különleges körülmények között – az ember is megfertőződhet és megbetegedhet.

o Melyek a tünetek, igaz-e, hogy a betegség életveszélyes?
A vírus által kiváltott megbetegedés a szárnyasoknál magas lázzal, a belső szervek vérzésével és az állat biztos pusztulásával jár.

o Összetéveszthető-e a madárinfluenza valamilyen más betegséggel?
Külön kell választanunk a szárnyasokat és az embereket érintő megbetegedést. Az embert megbetegítő madárinfluenza tünetei hasonlóak az évről-évre visszatérő klasszikus influenzás megbetegedésekhez.

o Hogyan terjed az emberre?
A madárinfluenza vírusok csak nagyon ritkán okoznak emberi megbetegedéseket és a fertőzött ember más embert jelenleg nem képes megfertőzni.
Az emberi megbetegedések előfeltétele, hogy igen nagy mennyiségű vírus jusson a tüdőbe. Mivel a legtöbb madár a vírust székletével üríti, az ürülék vagy a tollpihék porának belélegzésével jöhet létre emberi fertőzöttség.

o Elméletinek tűnhet, de nem elképzelhetetlen a szituáció: elképzelhető-e, hogy egy csirkefarmon dolgozó, madár-influenzában megbetegedett ember visszafertőzze az állatokat, tehát például a saját otthon nevelt szárnyasai tőle elkapják a betegséget?
Nem, az ember nem tudja megfertőzni az állatokat madárinfluenzával.

o Van-e védekezési lehetőség, ha egy területen, - mint például jelenleg a FÁK államokban, - és sajnos egyre közelebb - felüti a szárnyasállatok között a fejét a járvány?
Jelen gyakorlat szerint, ahol a vírus megjelenik, a szárnyasokat ki kell irtani. Ezzel a továbbterjedést is megakadályozzák.
Azon tíz országra vonatkozóan, amelyeket érintett a madárinfluenza, élő állatokra és madártollra érvényes behozatali tilalmat léptettek életbe. Ezek közül nyolc államra pedig baromfihús és tojásimport tilalom is érvényes.

o Az ételek elkészítése (főzése, sütése ) után is fennáll a veszély? A madárinfluenzában megbetegedett állat sütve, főve történt véletlen elfogyasztása után például…mi várható?
A megfelelő főzés vagy sütés alkalmazása után a hús fogyasztható, ugyanis a szárnyas influenzát okozó vírus hőre érzékeny. Viszont fontos tudni, hogy a hűtés és fagyasztás nem pusztítja el a kórokozót.

o Léteznek-e gyógymódok a betegség ellen, ha valaki már elkapta a madárinfluenzát?
Jelenleg is létezik influenza vírus ellen gyógyszer, ez egy úgynevezett neuraminidáz-gátló. Ezen kívül a minden évben visszatérő klasszikus emberi influenza esetén javasolt teendők is érvényesek: ágynyugalom, bőséges folyadékfogyasztás, fokozott vitaminbevitel, tömeges rendezvények kerülése.

o Elmondható-e, hogy megfelelően fel vagyunk készülve egy esetleges járványra a megelőzést illetően szakemberekkel, oltóanyaggal?
Igen, elmondható, bár jelenleg sehol a világon nem áll rendelkezésre a madárinfluenza ellen az emberek számára védelmet adó, közforgalomban lévő oltóanyag.
Az Egészségügyi Világszervezet által rendelkezésünkre bocsátott vírustörzset arra használjuk fel, hogy általa a hazai vakcinagyártást felkészítsük a világjárványt okozó vírus ellen védelmet biztosító oltóanyag termelésére.

o Ha jól értettem, egyenlőre csak állatról emberre veszélyes a kór. Mekkora a továbbterjedés veszélye emberről emberre? Másképpen fogalmazva, mikorra várják a szakemberek annak a vírus-variánsnak, mutánsoknak a megjelenését, amelyek már emberről emberre terjedhetnek?
Azt nem lehet biztosan megjósolni, hogy mikor alakul ki az a vírustípus, amely emberről emberre is képes lesz terjedni, de 90 százalék a valószínűsége annak, hogy 5 éven belül kialakul.

o Fel vagyunk-e készülve egy ilyen, nagyméretűnek becsült járványra a gyógyítást illetően gyógyszerekkel, kórházi férőhelyekkel?
Amennyiben szükségessé válik, a kórházaknak lesz megfelelő gyógyító kapacitása, ebbe természetesen beletartozik a gyógyszerellátás és a kórházi-férőhely megfelelő kapacitása is.

o Magyar kutatók állítólag igen közel járnak a madárinfluenza vírusa elleni oltóanyag előállításához?
Mi az esélye annak, hogy az a vírus lesz a fertőzés oka, amely elleni oltóanyagot a járványügy készletez?
Senki nem tudja azt megmondani, hogy melyik altípus fogja okozni a világjárványt. Az Egészségügyi Világszervezet 2005. áprilisában bocsátott a saját oltóanyaggyártással rendelkező országok – így hazánk – rendelkezésére egy olyan madárinfluenza törzset, melyet 2003 óta Délkelet Ázsiában a szárnyasok között zajló és időnként emberi megbetegedéseket is okozó járványhoz tartozó beteg emberből izoláltak. A WHO azzal a céllal adta át a vírustörzset, hogy az érintett országok annak felhasználásával kidolgozzák és teszteljék egy új vírusváltozat felhasználásával végzendő vakcina gyártás technológiáját. Ezt azért kell most kifejleszteni, hogy az esetleges világjárvány kezdetén már rendelkezésre álljanak az új vakcina nagyüzemi gyártásának módszerei.

o Amennyiben nem az a vírus üti fel a fejét és külföldről kell beszerezni az oltóanyagot, akkor ez mennyi időn belül oldható meg, más szóval mennyi idő kell ahhoz, hogy a kellő mennyiségű oltóanyaggal ellássák az orvosi rendelőket?
Az Országos Epidemiológiai Központ virológusai az Egészségügyi Világszervezettől kapott vírustörzset használják fel, hogy abból kialakítva egy az oltóanyaggyártásra alkalmas készítményt, a hazai vakcinagyártást felkészítsék a világjárványt okozó vírus ellen védelmet biztosító oltóanyag termelésére. Így reméljük, hogy a vakcinagyártás már a világjárvány kezdeti szakaszában zökkenőmentesen beindítható és az új oltóanyag a szokásosnál rövidebb idő alatt lesz alkalmazható a veszélyeztett csoportok védelmében.
A hazai oltóanyaggyártó kapacitás heti 500 ezer adag vakcinát jelent.

o A háziorvosi szolgálat lenne hivatott egy járvány esetén az oltások beadására, vagy a tisztiorvosi szolgálat?
Az egészségügyi ellátórendszer felkészítése a világjárványra folyamatosan zajlik. Amennyiben a járvány eléri hazánkat és szükség lesz bizonyos intézkedésekre, mindenki időben értesülni fog arról, hogy mi a teendője.


Abban a reményben, hogy ha be is következik egy ilyen járvány, azt még időben meg lehet fékezni, köszönjük, hogy volt szíves kérdéseinkre válaszolni.


OSYNA

2005.08.31.

Kapcsolódó oldalak: