Gyógyszerallergia - Szedjem vagy ne szedjem?
Koltai DóraKoltai Dóra

 

A legegyszerûbb mûtét esetében is felteszik az embernek a kérdést: van-e tudomása arról, hogy bármilyen gyógyszerre érzékeny, vagy allergiás lenne? Egyáltalán van-e különbség a kettõ között? Melyek a gyógyszerallergia tünetei, jelent-e veszélyt valakire, ha érzékeny valamilyen gyógyszerre?

A kérdéseket a mind közforgalmú gyakorlattal, mind tudományos munkássággal rendelkezõ, az internetes gyógyszer-szakmai portálok szerkesztõi körében jól ismert fiatal szakembernek, Koltai Dóra hatástani szakgyógyszerésznek tettük fel.

1. Gyógyszerallergia vagy gyógyszerérzékenység? Van-e valami különbség a kettõ között, vagy csak ugyanannak a tünetegyüttesnek a szinoníma-kifejezéseirõl beszélhetünk?

A két szó egymásnak szinonímája. A van-e valamilyen gyógyszerrel szembeni allergiája? - kérdésre, abban az esetben, ha az illetõnek nincs tudomása róla, akkor ez úgy kerül a kartonjára, hogy gyógyszerérzékenység nem ismert.

2. Hogyan alakul ki valakinél a gyógyszerallergia? Vagy lehet, hogy születésünktõl kezdõdõen már „birtokában vagyunk”, csak akkor derül ki az allergia, amikor az allergén anyag elõször a szervezetünbe kerül?

Mint minden allergiás reakció, a gyógyszerallergia is hasonló módon alakul ki. Az adott hatóanyaggal - mely a gyógyszerallergia esetén az allergén - való elsõ találkozás „szenzibilizálja”, érzékenyíti a szervezetet, az immunrendszert. Ezt történhet bõrrel való érintkezés, légutakba bejutás, esetleg parenterális alkalmazás útján. A hatóanyaggal történõ következõ találkozáskor az immunrendszer fokozott reakciója lép fel.

Az allergiás reakciók többfélék lehetnek.

  • 1. Az ellenanyag allergént köt meg, hisztamin, gyulladásos mediátorok szabadulnak fel. Tünetek jelentkezhetnek a bõrön, a légutakban és az erekben is. Gyors lefolyású, az allergén eltávozása után hamar lecseng.
  • 2. Az ún. Komplementaktiválódással járó reakció, mely során a vérsejtek károsodnak. Ilyen reakciót okozhatnak a szulfonamidok, a prokain, metildopa. A folyamat az allergén eltávozása után is hónapokig fennállhat.
  • 3. Az allergén-ellenanyag komplexek lerakódnak az érfalban, és a Szérumbetegség nevû gyulladásos folyamatot indítják el.Bõrkiütés, ízületi fájdalom, láz lehetnek a tünetek, melyek 10-12 óráig tartanak. A leggyakoribb gyógyszerallergének, a penicillin, a szulfonamidok, jodidok okoznak ilyen reakciót. Az allergén eltávozása után a tünetek megszûnnek.
  • 4. Az ún. késõi túlérzékenységi reakció, mely során az allergének találkoznak a szenzibilizált sejtekkel és gyulladásos reakciókat indítanak el.
3. Mire is vagyunk allergiások a gyógyszer esetében? Hatóanyagra? Esetleg a vivõanyagra vagy egyéb segédanyagra? (Ez a kérdés különösen fontos akkor, amikor az állam megpróbálja az orvosokat, gyógyszerészeket az olcsóbb generikus gyógyszerek használata felé „terelni”.)

Elsõsorban a hatóanyaggal szemben fellépõ immunológiai reakciót nevezzük gyógyszerallergiának. Azonban a gyógyszergyártás során felhasznált egyéb anyagokkal (konzerválószerek kenõcsalapanyagok, tabletták vivõanyagai) szemben is felléphet allergiás reakció, melyek azonosítása gyakran okoz nehézséget. A fentiek értelmében a készítmény összetételének feltûntetése nélkülözhetetlen.

4. A gyógyszerallergia tünetei esetenként súlyosabbak is lehetnek. Mi a teendõ, ha valaki beszed egy gyógyszert és addig nem ismert allergiás tüneteket észlel magán?

Azonnal orvoshoz fordulni, a gyógyszer alkalmazását felfüggeszteni!

5. Az egyre népszerûbb öngyógyszerelés következtében a szervezetben a különféle gyógyszer-anyagok halmozódhatnak fel. Lehet-e összefüggés e tény és a gyógyszerallergia között?

Noha az allergiát nehéz megkülönböztetni a toxikus mellékhatásoktól, de az alapvetõ különbség, hogy az allergiát nyomnyi mennyiségû allergén is kiválthatja, míg a toxicitás dózisfüggõ. Így érthetõ, hogy az allergia nincs összefüggésben a gyógyszer szervezetben való esetleges raktározódásával.

6. Lehet-e allergia-tesztet végezni a gyógyszerek esetében?

A gyanított gyógyszer, hatóanyag allergiát kiváltó reakciója bizonyításakor provokálják vele az immunrendszert. Rutinszerûen természetesen nem, hiszen a gyógyszerallergia messzemenõen nem olyan gyakori, mint a pollen-, állatszõr-, rovarcsípés-allergia.

7. Okozhat-e gyógyszerallergiát kettõ vagy több gyógyszer egyszerre történõ szedése esetén azok kölcsönhatása?

Allergiát egy hatóanyag, egy molekula okozhat. Több készítmény együttes alkalmazása során fellépõ kedvezõtlen reakciókat, mellékhatásnak, kedvezõtlen hatásnak, interakciónak nevezzük. Ez nem allergia!

8. Ha valakirõl kiderül, hogy valamilyen gyógyszerre vagy hatóanyagra allergiás, akkor ez az allergia egész életében végigkíséri vagy netán a helyzet változhat a kor elõrehaladtával?

Általában egész életén végigkíséri, az allergia nem múlik el. Azt az allergént, jelen esetben gyógyszert, mely az allergiás reakciót kiváltotta, mindig kerülni kell és más, alternatív készítményt kell alkalmazni.

9. Hogyan diagnosztizálható egyáltalán, hogy valakinek gyógyszerallergiája van?

A tünetek alapján következtethetnek rá, tesztekkel igazolható az allergia fennálllása. Az illetõ gyógyszerterápiájának feldolgozása után a gyanított szerrel provokációs vizsgálatot végeznek (vajon kiváltja-e az újabb allergiás reakciót?).

10. Hogyan kezelik a gyógyszerallergiát?

Mint az összes hasonló megbetegedés esetén az allergén, jelen esetben a gyógyszer teljes elhagyása az elsõdleges teendõ, majd pedig a tünetek enyhítése a soron következõ feladat. Természetesen, ha az allergiás reakció olyan súlyos, hogy életet veszélyeztetõ állapotot okoz, akkor az életmentés minden más feladatot megelõz!
Gyógyszerek közül gyakran alkalmazott antiallergének az antihisztaminok, melyek enyhe reakciókat gátolhatnak pl.: csalánkiütés. Súlyosabb reakció esetén glukokortikoidokat alkalmaznak.

11. Melyek azok a gyógyszerek, amelyek leggyakrabban váltanak ki allergiás reakciót?
  • 1. penicillin és hasonló szerkezetû antibiotikumok
  • 2. szulfonamidok, barbiturátok, antikonvulzívumok, helyi érzéstelenítõk, jódtartalmú kontrasztanyagok, (nem szteroid) gyulladáscsökkentõk
  • 3. inzulin, oltóanyag készítmények (amennyiben a készítés során állati eredteû molekula, molekuladarab maradt a készítményben – ma már ez elenyészõ)
12. A húgom gyermekkorában tetanusz injekciót kapott, ami kis híján az életébe került. Mit kell tudni az oltóanyag allergiákról?

A tetanusz tipikus példája a passzív immunizálásnak, amikor a kórokozó elleni ellenanyagokat juttatják a szervezetbe. Ezt az ellenanyagot állatokban tenyésztették, és valószínûleg az oltóanyagban maradt állati fehérjék, fehérjefoszlányok okozhatták a heves reakciót. Mára azonban már az oltóanyagokra is érvényesek a gyógyszergyártás szigorú feltételei, így semmiféle állati szennyezõdést nem tartalmazhat az oltóanyag.

Kedves Dóra!Köszönjük az interjút!
OSYNA


2005.07.22.


Kapcsolódó oldalak: