Gyógyvíz - Kincsek a föld mélyéről


Közhelyszámba megy, hogy Magyarország különösen gazdag természetes gyógyvizekben, mint ahogyan az is, hogy sokkal jobban ki lehetne használni a Kárpát-medence e téren kivételes adottságait, azt azonban nem tudjuk pontosan, honnan is erednek ezek az adottságok. Dr. Mészáros Vera háziorvossal beszélgettünk.

gyogyvizek

Hogyan keletkeznek a gyógyvizek, és mi a különbség ezek, illetve a termálvizek között?

A földfelszín alatti kőzetek kipárolgásának lecsapódása és a beszivárgó víz együttesen felelősek a gyógyvizek keletkezéséért. Míg ezek a vizek a felszínre bukkannak, rengeteg kőzetből szívják fel magukba az ásványi anyagokat, oldott gázokat, és aztán így törnek elő. E vizek kémiai összetételük, netán tulajdonságaik miatt gyógyítú hatásúak – ez teljesen független a hőmérsékletüktől, vagyis a gyógyvíz hideg és meleg egyaránt lehet. A termálvíz vagy hévíz pedig olyan rétegvíz, ami 30 Celsius fokosnál magasabb hőmérsékletű. A gyógyvizek besorolásáról hatóság dönt, csak olyan víz forgalmazható ezzel a megjelöléssel, ami megkapta a szükséges tanúsítványt. Vagyis a két fogalom nem azonos.

Minek köszönhető, hogy Magyarország különösen gazdag gyógyvizekben?

A Kárpát-medence vékony földkéregére vezethető vissza, a mélyebb rétegekben lévő magma így jobban fel tudja melegíteni a vizeket a felszín alatt. Ebből fakadóan hazánkban jóval magasabb az úgynevezett geotermikus grádiens értéke, mint a világ legtöbb részén. Ez a mérőszám mutatja meg a hőmérsékletváltozást egy egységnyi mélységkülönbség esetén. Ennek átlagos értéke világviszonylatban mintegy 3 Celsius fok százméterenként, nálunk azonban ennek majdnem a kétszeresét mérhetjük.

Hogyan csoportosíthatjuk leginkább a fürdésre alkalmas gyógyvizeket?

A legcélszerűbb és legáttekinthetőbb, ha kémiai összetételük alapján osztályozzuk őket. A legegyszerűbb összetételűek a sima hévizek, ezek viszonylag kevés oldott ásványi anyagot tartalmaznak. A földes, meszes vizek kalciumban gazdagok, emellett pedig külön csoportot alkotnak a jódos és a kénes vízforrások, fürdők, de ezzel nincs vége a felsorolásnak. Ezek közül mindegyiknek más az előnye.

Miként érdemes gyógyfürdőbe mennünk? Egy-egy alkalom is segít az adott problémánkon, vagy inkább kúrákban gondolkodjunk?

Az utóbbi. A gyógyfürdők kúrák keretében fejtik ki leginkább áldásos hatásukat, függetlenül attól, éppen milyen fajtáról beszélünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy gyógyfürdőben eltöltött hétvége nem javíthatja jelentősen a közérzetünket, de ha nem csak úgymond „wellnessezni” akarunk, hanem tényleg valami konkrét egészségügyi problémát szeretnénk megoldani a gyógyvízzel, hosszabb időre kell mennünk. Ez az oka annak is, hogy az orvosi beutalók általában legalább egy, de inkább két hétre szólnak.

Mennyit érdemes a vízben lenni ez idő alatt?

Nem kell túlzásba vinni. Napi átlag fél óra bőven elég, semmiképpen sem szabad egész nap a vízben ülni. Ha valaki ennél több időt tölt a medencékben, annál fejfájás, émelygés, általános rossz közérzet jelentkezhet. Ez a levertség, fáradtság egyébként is a fürdőkúrák természetes velejárója, pár nap után az emberek többségénél számolni kell vele. Utána persze elmúlik.

Mire ügyeljünk még emellett?

Ha a saját szakállunkra, tehát nem orvosi javaslatra mennénk kúrálódni, mindenképpen konzultáljunk előtte szakemberrel. Nem mindenki reagál azonosan az egyes gyógyvizekre. Emellett csak az általános dolgokat tudom elmondani, amit egy sima strandolás esetén is ajánlatos betartani: ne együk tele magunkat, mielőtt a vízbe megyünk, de ne is legyen teljesen üres a gyomrunk, és természetesen ne igyunk alkoholt. Egy-egy pohár sörnél, bornál többet legalábbis semmiképpen se.

Vegyük sorra az említett előnyöket! Milyen hatása van például egy sima hévíznek a kénes forrásokkal összehasonlítva?

Az egyszerű hévizek elsősorban a reumás fájdalmak, megbetegedések orvoslására jók. Ilyen például a Római-fürdő Budapesten. A kénes források hatása kettős: egyfelől jótékonyan hatnak a bőrön keresztül is, de a kipárolgásuk belélegzése is áldásos a szervezetre nézve. Meglehetősen sokrétű az a hatás, amit ezek a vizek kifejtenek: nemcsak az ízületi fájdalmakat, húzódásokat, kopásokat javítják, de ugyanígy javul tőlük a rossz állapotban lévő légzőrendszer, élénkebb lesz a vérkeringés, javulnak a bőrbetegségek, és így tovább. Tulajdonképpen az egész szervezet általános állapotára pozitív hatást gyakorolnak, pótolják a kénhiányt. Ilyen kénes víz található például Harkányban.

Mi a helyzet a jódos vizekkel?

A jódos vizek különösen a húgyúti fertőzésekre, betegségekre hatnak pozitívan, a nőgyógyászati természetű problémák elűzése céljából éppúgy javasolják őket, mint például azoknak a férfiaknak, akik prosztata-problémákkal küzdenek. Ilyen van például Hajdúszoboszlón.

Milyen típusú gyógyvizeket érdemes kiemelni még ezek mellett?

Például az úgynevezett földes, meszes vizeket, melyek magnézium-, kalcium- és hidrokarbonát-ionokban gazdagok. Elsősorban reumás betegek kezelésére, ízületi fájdalmak, gyulladások enyhítésére alkalmasak, de szintén jótékony hatással vannak a húgyutakra. Ilyen víz van például Esztergomban. A kloridos vagy hétköznapi nyelven konyhasós vizek szintén nők nemi vagy húgyúti fertőzéseire javallottak, és általános gyulladáscsökkentők. A radioaktív vizeknek pedig igen erős fájdalomcsillapító hatásuk van.

Ejtsünk néhány szót a különféle gyógyiszapokról is! Ezek hogyan fejtik ki hatásukat?

A gyógyiszapok ugyanúgy hatnak, mint a gyógyvizek, melyeknek az alján lerakódtak, viszont nagy előnyük, hogy szállíthatók, és szabadon melegíthetők-hűthetők. Elsősorban iszappakolásként szokás alkalmazni őket, de ilyenkor fokozottan be kell tartani az orvosi utasításokat, mivel ezeknek sokkal erősebb a hatásuk a vizekénél. Használatukat rendszerint kombinálják a gyógyvizekével. Magyarországon öt gyógyiszapot tartanak nyilván, ilyen a hévizi tó iszapja, a kolopi iszap, a marosi iszap, a Hajdúszoboszlói Városi Gyógyfürdő iszapja és a georgikon természetes tőzeggyógyiszap.

Nem tartozik szorosan ide, de több gyógybarlangunk is van…

Igen. Itt a tiszta barlangi levegő áldásos hatása fejti ki a pozitív hatását, ami egyébként kapcsolódik a témához, hiszen a barlangokban pont a magas nedvességtartalom miatt tud pormentes lenni a levegő.

 

Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám

2011.03.07.