Körömbetegségek - A körmök egészségéért

A körömre nemcsak azért érdemes odafigyelni, mert azonnal látszik, hanem mert komoly betegségek hírnökei is lehetnek bizonyos szín- és alakbeli elváltozásai. A leggyakoribb körömproblémákról Dr. Kecskés Zsuzsa bőrgyógyásszal beszélgettünk.

Először is kezdjük az alapokkal: nyilván mindenki tisztában van vele, mi a köröm, azzal viszont kevésbé, hogy mire való.

korombetegsegek

A köröm réteges szerkezetű szarulemez, ami egyrészt védelmezi az ujjperceink végét, másrészt a megfelelő fogásban is szerepet játszik. Tipikusan olyan szerepe van, hogy akár feleslegesnek is tűnhet, ha azonban nem lenne, azonnal feltűnne a hiánya. Utóbbira egyébként van példa: nagyon ritka születési rendellenesség következtében előfordulhat, hogy valakinek egyáltalán nincsenek körmei. Visszatérve a normál esethez: az emberi köröm vastagsága a kézen fél és háromnegyed centiméter között mozog, a lábon pedig ennek nagyjából kétszerese. Hossza a kézen havi szinten átlagosan 2-3 milliméternyit nő, a lábon feleennyit, de ez egyénenként eltérő lehet, tehát nem ritka az sem, ha valakinek többet nő, és az sem, ha kevesebbet. Ha például rágjuk, netán gyakran vágjuk, gyorsabban fog nőni, mint egyébként. Ugyanígy a sérült köröm is gyorsabban nő, éppen azért, mert a szervezet érzékeli a sérülést, és pótolni akarja a sérült részt egészségessel. Sőt, nap- és évszaktól függően is változik a növekedési sebesség: éjszaka lassabban nő a körmünk, mint nappal, és télen is visszafogottabb ez az ütem, mint nyáron. A lényeg, hogy a köröm – mivel ugye „alulról felfelé” nő – a kézen legfeljebb fél év alatt újul meg teljesen, a lábon pedig átlagosan egy év vagy kicsit több kell hozzá.

Mi a „kis fehér félhold” szerepe, amelyik a körömágynál helyezkedik el?

A körmöt a körömágynál található úgynevezett mátrixsejtek termelik. A „kis fehér félhold”, ahogy Ön nevezi, még egyfajta átmeneti terület ebből a szempontból, ezen a részen még zajlik a szarusodási folyamat.

Van, akinek láthatóan megvastagodnak a körmei. Mitől függ, hogy milyen vastag a köröm?

Egyéni adottságoktól, de akár betegségektől is függhet. Ebből a szempontból egyébként nem egyforma a kéz- és a lábköröm, hiszen a lábköröm akár a cipőviseléstől is megvastagodhat. Ha konkrét problémákat veszünk, az A-vitamin hiánya például tipikusan olyan rendellenesség, ami a körömlemezek megvastagodásához – és egyben töredezettségéhez is – vezet, de a pikkelysömör is okozhat ilyen típusú elváltozást. Sőt, egyes szívbetegségeket is ez a jelenség kísér: megvastagszik, megnagyobbodik, jobban kidomborul a köröm, mert nem megfelelő a szövetek oxigénellátása.

Minden esetben a köröm betegségét jelzi, ha megváltozik a színe?

Nem, a különböző elszíneződések, elváltozások más betegség kísérő velejárói vagy akár előhírnökei is lehetnek. Az elszíneződések közül a leggyakoribbak a különböző bevérzések, amik tipikusan akkor jelentkeznek, ha ráejtünk valamit az ujjunkra és ezáltal a körmünkre. Ilyen esetben persze nem nagyon merül fel kérdés azt illetően, mi okozza a rendellenes színt: a sérülés általában borzasztóan fájdalmasnak is bizonyul, mert érzékeny területről beszélünk. Megintcsak viszonylag tipikus jelenség a „nikotinos” köröm, ami erős dohányosoknál figyelhető meg: ilyenkor egy sárga csík jelenik meg a körmön általában keresztirányban. A sárga elváltozás ugyanakkor májbetegség tünete is lehet, vagyis érdemes megnézetni orvossal, ha ilyesmit tapasztalunk. Egyes keringési, netán a tüdőt érintő bajok esetén kékes elszíneződés jelentkezhet a körmökön, mivel ezek velejárójaként a vérben kevesebb az oxigén. Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhetnek elszíneződések.

És mi a helyzet a sokaknál látható aprócska fehér foltokkal?

Ezek az úgynevezett leukonychia-foltok, amik tipikusan vitamin-, általában kalciumhiányt jeleznek. Érdemes valamiféle vitaminkészítményt szedni, netán pezsgőtablettával pótolni a szervezetben alacsonyabb mennyiségben megtalálható vitaminokat és ásványi anyagokat, különösen a téli hónapokban. Ilyenkor a kis foltok is eltűnnek. Ez ugyanakkor nem kizárólagos: néha nem vitaminhiány áll a háttérben, hanem egyszerűen csak olyan körömsejtekről van szó, amik nem szarusodtak el teljesen.

A színbeli elváltozásoknál még furcsábbak az alaki elváltozások. Ezeket mi okozza?

Ezekből is többféle létezik. A vashiányos vérszegénység például gyakran a köröm szabad végének felfelé hajlását eredményezi, ez az úgynevezett kanál alakú köröm. Szintén elég gyakran találkozhatunk úgynevezett óraüvegkörömmel, amit az előbb már említettem: ilyenkor a körmök felszíne kidomborodik, nem ritkán a nekik helyet adó ujjpercek kiszélesedése, megvastagodása mellett. Ez a szív, az érrendszer és a légzőszervek súlyos betegségeinek tipikus velejárója. A pikkelysömörös betegek körme pedig egészen sokféle módon változhat meg nemcsak színét, de alakját tekintve is, a megvastagodástól kezdve egészen a furcsán deformált domborulatokig. Emellett ennél a betegségnél tipikusan foltos, cseppszerű elszíneződések jellemzők. A lista egyébként alapvetően végtelen.

Mi vezet ahhoz, ha kellemetlenül „benő” a körmünk?

Rendszerint a rossz manikűrözés, konkrétabban pedig az, ha állandóan levágjuk a körmök sarkát. Ha valaki ehhez még szoros cipőt is visel, szinte borítékolható, hogy be fog nőni a körme a környező szövetekbe. Ez nemcsak ronda elváltozás, de roppantul kellemetlen és fájdalmas is, a kín miatt egyenesen a járást is megnehezítheti. Általában nem is kezelhető sebészeti beavatkozás nélkül.

Beszéljünk egy kicsit a lábkörmök egyik leggyakoribb betegségéről, a körömgombáról! Mi okozza ezt?

Tipikusan a köröm sérülései adnak jó táptalajt a fertőzésnek. Ehhez nem kell szükségszerűen komoly sérülésnek történnie, akár az is elég lehet, ha csak túl rövidre vágjuk a körmünket, netán megsértjük az ollóval. A különböző kórokozók pedig mindenütt jelen vannak, különösen a nyilvános, nedves helyek kockázatosak ebből a szempontból, így az uszodák, fürdők, még a folyamatos fertőtlenítés ellenére is.

Vagyis a közhiedelemmel ellentétben nem igaz az, hogy a körömgomba azokat fenyegeti elsősorban, akik nem fordítanak kellő figyelmet a körmeik ápolására…

Kétségtelen, hogy nekik jobb esélyük van körömgombát kapni, de az sem védett ellene, aki a lehető legigényesebb ezen a téren.

Hogy jelentkezik a gomba?

A gombás fertőzéseknek többféle formája is lehet, a leggyakrabban a köröm megvastagodik, sárgás színt ölt és barázdálttá válik, manikűrözéskor pedig fehér, porszerű anyag távozik alóla. De ugyanígy előfordulhat fájdalmas, kellemetlen, gennyes gyulladás is a körömágy felől kiindulva. Bármilyen típusú is, a körömgombáról általánosságban elmondható, hogy igen masszív, nehezen elmulasztható fertőzés szokott lenni, amihez általában nem elegendő az orvos által felírt gyógyszer, kenőcs használata, hanem az életmódunkra is oda kell figyelni. Bizonyos ételeket, például a cukros édességeket például mindenképpen kerülnünk kell, hiszen ezek kedveznek a gombák életben maradásának. Ez egyébként nemcsak a körömgombára, hanem mindenféle gombás fertőzésre áll. A gyógyulás még az előírások szigorú betartása mellett is hosszú hónapokat, sőt, akár éves távlatot vehet igénybe.

A kis egészségügyi áttekintés után ejtsünk néhány szót a körmöket érintő szépészeti beavatkozások hatásairól is. Jót tesz-e például a körmöknek a lakkozás, vagy éppen ellenkezőleg?

Ha a körmünk eleve gyenge, törékeny, vékony, repedezik és sokat szenvedünk vele, akkor inkább ne használjunk lakkot. Amennyiben egészséges a körmünk, nyugodtan lakkozhatjuk. Az acetonos lemosóktól viszont ha lehet, inkább tartózkodjunk, mert nagyon szárítanak.

korombetegsegek2

Az utóbbi két évtizedben óriási teret hódított a műköröm viselése. Ártalmas-e a körömre a műköröm viselése?

Lehet ártalmas, de nem feltétlenül az. Jellemzően akkor alakul ki például gombásodás a műköröm alatt, ha a műkörmöket kontár módon, nem körültekintően helyezték fel, egyébként nem igazán jellemző. Ugyanígy az sem általános érvényű igazság, hogy a műköröm alatt meggyengül a saját köröm, netán elvékonyodik.

Amennyiben eleve gyenge a körömlemez, arra viszont nehéz és nem is feltétlenül ajánlott műkörmöt helyezni, mert nem képes megtartani, és még rosszabb állapotba kerül. Összességében az a megfigyelésem, hogy ebben a témában alapvetően hitvita folyik értelmes párbeszéd helyett, amiből néha az orvosok sem tudják kivonni magukat. Vagyis a válaszom az, hogy ha rosszul teszik fel a műkörmöt, akkor többféle módon is lehet ártalmas. Alapesetben nem az, de egyéni adottságoktól függően így sem mindegy, ki viseli. Igényes, magukra adó kozmetikai szalonokban, műkörmösöknél nem tesznek fel műkörmöt olyan körömre, ami nem képes azt megtartani.

Ejtsünk még pár szót a körömrágásról, mint rossz szokásról! Amellett, hogy sem maga a cselekvés, sem annak eredménye nem esztétikus, van-e valami további kockázata?

A körömrágás tipikus pótcselekvés, ami gyermekkorban és felnőttkorban is utalhat szorongásra, elfojtott agresszióra, feldolgozatlan belső feszültségekre. A hátterében tehát gyakran húzódnak meg olyan okok, amiket nem szabad félvállról venni. Ami magát a fizikai következményeket illeti, az ujjunk a napi tevékenységek közepette nem a legtisztább, tehát eleve nem ajánlatos róla a szánkba vinni a koszt. A rágott köröm pedig nemcsak ronda, de a rágás közben óhatatlanul beszakadozik, sérül mellette a bőr is, ami nemcsak fájdalmas, hanem fertőzésveszélyes is a nyílt sebek miatt. Vagyis már csak ezért sem ajánlatos rágni a körmünket. Ha már mindenáron rágni akarunk valamit, inkább válasszuk a rágógumit.

Az interjút készítette: Dr. Draveczki-Ury Ádám

2010.11.04.