Felnőttek a fogászaton

Dr. Déry Péter

Az elektronikus médiumok manapság tele vannak a fehér fogakat, a friss leheletet és a sok-sok órás védelmet ígérő szájhigiéniás termékek reklámjaival, miközben - állítólag - a magyarok fogai rossz állapotban vannak. Tisztában vannak-e az emberek azzal, melyek a korszerű száj- és fogápolás szempontjai, milyen gyakran kell megnézetni fogaikat? A kérdésekre Dr. Déry Péter főorvos, a Lézerdent Fogorvosi Magánrendelő tulajdonosa válaszol.

1.  Mi az igazság? Milyen a magyarok fogainak állapota?

A fogszuvasodás és a fogágy-betegség népbetegségnek számít Magyarországon. Felmérések szerint hazánk a fogbetegségek tekintetében az utolsó helyek egyikén áll az európai rangsorban. Annak ellenére, hogy 2000 november óta ingyenesek az egyes fogászati beavatkozások, alig növekedett a fogorvoshoz járók száma, tehát nem csak a kiadások miatt nem látogatják a fogorvosi rendelőket.
Meglepő eredmények születtek egy nagy hazai gyártó cég által készített marketing részlegének felmérése során. A lakossági felmérés fő tanulsága, hogy bár az emberek többsége igenis tisztában van a szájápolás fontosságával, tudja, hogy mi okozza például a fogszuvasodást, és tudatában van a helyes fogápolás módjával, mégsem tudja/akarja ezeket mindig betartani. A reklám és az ismeretterjesztés tehát megtette hatását, az emberek a fogaikkal kapcsolatos alapvető ismeretekkel tisztában vannak, arra azonban még úgy látszik, várni kell, hogy a gyakorlatba is átültessék ezen ismereteiket.

2.  Kezdjük az elején: Milyen az egészséges felnőtt foga, milyen a fog szerkezete? 

A fog felszínét kívülről a fogzománc borítja. Alatta a fog testét a dentin alkotja. A belső üreg a fogbél, amit szerves anyagok töltenek ki: erek, idegek. A fogbél a gyökércsatornával folytatódik, és a gyökércsúcsban végződik. A gyökér felületét a gyökérhártya fedi.

3. És mi a helyzet a romló fogakkal, milyen szerkezeti elváltozásokkal jár a rossz fog?

A kezdeti szuvasodás a zománcot roncsolja, ebben a stádiumban a hideg-meleg, valamint az édesre való érzékenység jellemző. Tovább haladva a caries (szuvasodás) elérheti a fogbelet, ilyenkor az erős, főleg éjszakai fájdalom jellemző.
Időben elvégezve a tömést, megelőzhető a további komplikáció!!!

4.  Mitől függ a fog színe? Attól hogy sárgás, még lehet egészséges a fog, ill. attól, hogy fehér még lehet rossz a fog?

A fog színe adottság, természetesen ezt befolyásolják az étkezési szokások. A szín nem változtat a zománc ellenálló képességén.

5.   Igaz-e, hogy öröklődik a fog színe?

Igaz, de ezen lehet változtatni mindkét irányban. A dohányosok, sok kávét fogyasztók, teázók fogazata sárgább, sötétebb. A modern fehérítő technikával viszont minden fogazatot lehet fehéríteni. Mi a 3x1 órás technikát alkalmazzuk, mert véleményem szerint ez kíméli legjobban a fogazatot és emellett igen hatásos.

6.  Az így determinált fogszín esetén, hatásos-e ha valaki fehérítő fogkrémet használ? Másképpen feltéve a kérdést, mindenkinek ugyanúgy használ-e a fogfehérítő fogkrém?

Bizonyos szintig lehet világosabb a fog, de a fogfehérítésre a fogkrém nem alkalmas.

7.   Milyen a helyes fog- és szájápolás?

Ha az íny lehúzódik a fognyakról, a gyökér felülete szabaddá válik, megszűnik a zománc védő hatása. Így fogmosáskor a kisebb ellenállású cement felülete megkopik, a fog fokozatosan érzékennyé válik. Ezért: kerüljük a kemény szőrű fogkefét és az erősen szemcsés súroló hatású fogkrémet, mert a kevéssé ellenálló felületet hamar elkoptatja.

8. Hogyan kell jól fogat mosni?

Ha tehetjük, minden étkezés után mossunk fogat, különösen édesség elfogyasztása után.
Ha erre nincs lehetőség, reggel-este mindenképp. Lefekvés után már ne együnk! A fogkefe legyen közepesen kemény, a fogkrém ne legyen szemcsés, erősen súroló hatású.
A mosás terjedjen ki a fog teljes felszínére, a fogközökre, fogról-fogra haladjunk, a fogkefét körkörösen mozgatva.
Legalább három percig tartson a fogmosás. A fogselyem használata jótékony hatású, a fogközökben, az íny tövében is jó eredménnyel lehet a plakkot eltávolítani.
A plakk (lepedék) a fogak, íny felületén megtapadó fehér színű ragadós anyag, melyet a nyál, baktériumok, ételmaradékok, és más nyálban oldott anyagok alkotják. Ha a fogfelszínen tartósan jelen van a lepedék, benne felszaporodnak a savképző baktériumok, ez okozza a fogszuvasodást! A lepedék fogkefével könnyedén eltávolítható!
Ha a fogakkal végeztünk, a nyelv felületét is keféljük meg, ezzel akár a lepedéket is el tudjuk távolítani.
Ne feledjük, a kellemetlen szájszag a nyelv felületét borító lepedéktől is származhat!
A motoros fogkefe: hasznos! Nem állíthatjuk, hogy jobb tisztító hatású, mint a hagyományos fogkefével végzett alapos fogmosás, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ezzel gyerek, felnőtt szívesebben mossa a fogát, ezáltal alaposabb tisztítást lehet elérni. (Erre vonatkozóan készítettek felmérést és a statisztika is ezt a tényt támasztotta alá.)

9.   Az egyik reklámfilmben szó volt az un. „paradicsom-próbáról”. Igaz-e, hogy savasabb ételek, italok után közvetlenül nem szabad fogat mosni?

A fogzománc is el tud kopni, ha a fogmosást nem körültekintően végezzük.
A savas kémhatású ételek fellazítják a zománc állományát, ilyenkor csökken az ellenállása a mechanikai behatásokkal szemben. (A zománc szerves része – az enyv - feloldódik.)
Helytelen a gyümölcs fogyasztása után fogat mosni, helytelen savanyúság elfogyasztása után fogat mosni. Téves felfogás, hogy az alma elfogyasztása pótolja a fogmosást, - így nem helyes lefekvés előtt gyümölcsöt fogyasztani, - de még helytelenebb utána fogat mosni.

10.  Mit jelent, ill. valós-e a reklámokban látható, hallható sok-sok órás védelem? Értve ez alatt azt az állítást, miszerint fogmosás után egy készítmény akár 12 óráig is védelmet biztosít. Csak ha 12 óráig nem eszünk semmit?

A fluorid ion tartalmú fogápoló készítmények valóban védelmet adnak azzal, hogy a fluor beépül a zománcba és ezzel a felülete ellenállóbbá válik. Azonban ez hosszú folyamat nem lehet úgy elképzelni, hogy egy fogmosás és utána 12 órás védelem. A rendszeres használat azonban idővel valóban védelmet nyújt. Természetesen megfelelő fogápolás mellett!

11.  Ön szokott ajánlani pácienseinek fogkrém-márkákat? (Konkrét márka megnevezése nélkül kérdezzük.) Ön hogy látja, van-e komoly különbség a legújabb, legkorszerűbbnek tartott márkák között, illetve esetleg a régebbi márkák is pont ugyanúgy megfelelnének a célnak a fog tisztítása szempontjából?

Véleményem szerint a megfelelő fogmosási technika fontos. Nem muszáj a legdrágább fogkrémet megvenni ahhoz, hogy a fogunk ellenálló, szép maradjon!

12.  Mi a helyzet a rágógumikkal? Régebben azt mondták, hogy kiszedi a töméseket, manapság viszont úgy tűnik, inkább ajánlják? Mi az előnye és mi a hátránya?

Az a tömés, amit a rágógumi kiszed, az már nem sokat ér. Valóban a rágás a fogat tartó szöveteket erősíti és a rágóguminak tisztító hatása is van.

13.  Úgy tudjuk, hogy a statisztikák szerint a magyarok egy főre jutó fogkefe-fogyasztása évente 0,8 db!!!!! miközben 3 havonta kellene cserélni a fogkefénket? Ön szerint milyen az ideális fogkefe és meddig használható?

Az ideális fogkefe működő része rövid, - amivel jól hozzáférhetünk a fogak belső felszínéhez is - és közepes keménységű.
Cseréljük legalább 2 havonta a fogkefénket!

14.  Milyen időközönként célszerű ellenőrzés céljából felkeresni fogorvosunkat?

Félévenként. Ennyi idő alatt annyi fogkő is felszaporodhat, amit már okvetlen szükséges eltávolítani. Ha a kezdeti szuvasodást időben észrevesszük és betömjük a fogat, sokkal kevesebb foganyag elvesztésével érjük el a gyógyítást, mint később, amikor már több szuvas részt kell eltávolítani.
Nálunk a számítógép rendszeresen jelzi azoknak a betegeknek a nevét, akiknek aktuális a féléves ellenőrzés. Ilyenkor küldünk egy értesítőt, hátha csak elfeledkeztek az aktuális kontrollról ;-)

15.  Ha már itt tartunk egy nem túl elegáns, de fontos kérdés: sokan nem csak azért tartanak a fogorvostól, mert félnek a fájdalomtól, hanem – nem lehet szebben kifejezni – egyszerűen hányingert okoz az, hogy a szájában tevékenykednek. Ez nyilván kellemetlen a fogorvosnak is, de a páciens is roppant kínosan érezheti ilyenkor magát. Mit lehet ez ellen tenni?

Sajnos van rá példa. A paciens megnyugtatása is eredményre vezethet, valamint a Lidocain spray használata, mert ezzel nem érzi a beteg, ha hozzáérünk a nyálkahártyához.

16.  Mi a fogkő és miért fontos annak eltávolítása?

A fogkő olyan helyeken tud lerakódni, ahol nincs „öntisztuló„ felszín. Pl. a fog rágófelülete önmagától tisztul, mert a rágás során az étel súroló hatása eltávolítja a lerakódást. Retenciós hely a fogközök, a fognyak kívül-belül és a mély zománc barázdák. Ezeken a helyeken a lepedék megtelepszik. Ha nem távolítjuk el alaposan fogkefével, kikövesedik és fogkő lesz belőle. Káros, mert baktériumokat, szerves anyagokat tartalmaz, a száj higiéniáját nem tudjuk fenntartani, ínygyulladást okoz, amit azután a sorvadás követ. (Esztétikailag sem túl szép látvány.)

17.  Melyek a legkorszerűbb fogtömő anyagok? Igaz-e, hogy az amalgám már abszolút mellőzendő anyag káros hatásai miatt?

Ma már az amalgámot tilos használni, higany tartalma miatt, - ami mérgező és allergiát okozhat -, azonkívül az esztétikai hatás sem megfelelő.
A korszerű tömőanyagok a fogzománchoz kötődnek, jó a széli záródásuk, fogszínűek, egyesek folyamatosan adnak le fluorid ionokat, ami beépül a fog anyagába.

18.  Milyen fogproblémákra utalhat a kellemetlen lehelet?

Az ok nagyon sokrétű lehet. Főleg a szúvas fogak, de fogkő, ínygyulladás, lepedék felszaporodása, bevont nyelvfelület, torokgyulladás, arcüreggyulladás okozhatja. Keresse fel a fogorvosát, nagyon valószínű, hogy kiderül az oka!

19.  Hallottunk, olvashattunk arról, hogy a rossz fogak milyen problémákat okozhatnak. Ennek a fordítottjaként vannak-e olyan szervi problémák, betegségek, melyek a fogainkra is kihathatnak?

Igen, sajnos vannak betegségek, amelyek szájban is tüneteket okoznak. Maga a fog állománya nem változik, de a tartó szövetekben, szájnyálkahártyán degeneráció lép fel. Pl. a kezeletlen cukorbetegség, aids, emésztő csatorna megbetegedései, stb.
De fontos a GÓC betegség, amit a rossz fog okozhat. Bőr-, izületi panaszokat, súlyosabb esetekben szívizomgyulladást, stb. okozhat! (Ld. az ábrát)

20.  A táplálkozási szokásaink hogyan befolyásolják fogaink állapotát?

A táplálék helyes megválasztása nagyban befolyásolja a fogazatunk állapotát. A rágós, rostos étel hasznos, az édesség, pépes, puha, ragacsos étel ellenség.

Tisztelt Főorvos Úr! Köszönjük, hogy időt szánt a fogainkkal és szájunk higiéniájával kapcsolatos kérdéskör rendkívül alapos, szakszerű, és egyben élvezetes megvilágítására.

 

OSYNA

2006.07.18.

Kapcsolódó oldalak: