Trombózis – az egyik leggyakoribb halálok
dr. Gurzó Zsuzsanna

Magyarországon majd egy városnyi lakosság, évi 40000 ember hal meg aterotrombózis következtében. Magyarország vezeti az 1000 lakosra jutó kardiovaszkuláris halálozások listáját is.

A világon több mint 26 millió ember hal meg évente a betegség következményei miatt, amely az összes haláleset 28%-a. 1999-ben Amerikai Egyesült Államokban az összes elhalálozás 41,1%-át a szívérrendszeri betegségeknek tulajdonították, nők esetében az Európai Unió valamennyi országában, a férfiaknál pedig (Franciaországot kivéve), ugyancsak a kardiovaszkuláris betegség a fő halálok. 
Az érrendszerrel kapcsolatos kérdéseket dr. Gurzó Zsuzsannának,  a Gyulai Megyei Kórház érsebész adjunktusának a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság tagjának, tettük fel.

1. Hogyan definiálható a trombózis?

A szív által mozgásban tartott vérkeringés az érrendszer valamelyik szakaszán leáll a vér érpályán belüli megalvadása miatt.

2. Mi idézi elő a trombózist? Az érfal sérülése, vagy a vér áramlásának módosulása és alvadékonyságának megváltozása?

A felsorolt tényezők mindegyike trombózishoz vezet. A Virchow triászként ismert tényezők közül az egyik komponens a döntő, de különböző fokban mindegyiknek szerepe van. Érszűkületes, dohányzó embernél például az érfal meszes felrakódás miatt vastagabb, az ér keresztmetszete szűkebb, a vörösvértestek száma a relatív oxigénhiány miatt nagyobb, a szűk erecskékben könnyen összetapadnak, a vér folyékonysága csökken, alvadékonysága fokozódik.

3. Testünk mely részeiben alakulhat ki trombózis?

Bármelyik testrészünkben lehet verőeres (artériás) vagy vivőeres (vénás) trombózis. Az agyi verőerek trombózisa agyi infarktushoz vezet, a szív verőereiben kialakult trombózis szívinfarktust okoz. A vénás rendszerben leggyakoribb az alsóvégtagok felületes vagy mélyvénáinak trombózisa. A hasi szervek érrendszerében is keletkezhet trombózis, ami súlyos, életveszélyes zsigeri elhalást hoz létre.

4.  Akinek még sosem volt trombózisa, milyen figyelmeztető jelekre ügyeljen? Vannak-e előrejelző jelek vagy ez testrészenként különböző?

A trombózis tünetei már csak a teljes elzáródást követően jelentkeznek, vannak azonban figyelmeztető jelek. Alsóvégtagi verőérszűkület esetén hosszabb járás során a lábszárizomzatban fájdalom jelentkezik, ami a szűkület terjedése során egyre rövidebb távolságnál jelentkezik. A beszűkült verőér heveny trombózisa a fájdalmat ijesztően erőssé fokozza. A szív ereinek szűkülete kezdetben csak fokozott fizikai igénybevételkor okoz mellkasi fájdalmat majd egyre kisebb terhelés is fájdalmat vált ki. A lábszár visszértágulata eleinte alig okoz panaszt, kicsiny bőrelváltozás (ujjak közötti gombásodás) vagy megerőltető fizikai munka, sport tevékenység mégis a vénák trombózisához vezet. Látszik, hogy az előjelek különbözőek a testrészek illetve a verőér vagy vivőér oldal szerint.

5.  Kik a fokozottan veszélyeztetettek? Korhoz, vagy más, esetleg életviteli tényezőkhöz köthető a veszélyeztetettség?

Verőeres trombózisra főleg a dohányosok, a magas koleszterin szinttel élők, a cukorbetegek, túlsúlyosak és egyes hematológiai betegségben szenvedők számíthatnak. Vénás trombózist baleset, csonttörés, hosszú fekvéssel járó megbetegedés, bőrfertőzés, bizonyos gyógyszerek szedése, daganatos betegség okozhat. Gyermekkorban ritkán alakul ki trombózis.

6.  Másképpen fogalmazva, lehet-e szerepe az öröklődésnek, - génhiba - vagy szerzett, környezeti hatások, mint az életmód, az ülő munka, a hosszú utazás okozhatják?

Így van, ezek mindegyike szerepet játszhat. Megfigyelhető esetenként családi halmozódás, amikor a fokozott véralvadékonyságot öröklődő enzimdefektus okozza (pl. antitrombin III.) Felnőttkori enzimdefektus oka lehet lezajlott vírusfertőzés vagy a vitaminként ismert folsav hiánya. A trombózishoz vezető 3 komponens mindegyike megváltozhat életünk során, amiben életmódunknak és a környezeti hatásoknak jelentős szerepe van. A mozgásszegény életmód, a nem megfelelő összetételű táplálék, a dohányzás, a testi higiénia hiánya lehet kóroki tényező. Hosszú utazás is okozhat trombózist, ha közben nem mozgatjuk át végtagjainkat. Visszértágulatosoknak javasoljuk a recept nélkül is kapható enyhe kompressziós (I-es fokozatú) térdharisnya viselését főleg repülős utazáskor. Esetenként véralvadásgátló injekciót is rendelünk.

7.   A terhesség szintén veszélyeztetett élethelyzet a trombózis szempontjából?

Igen, egyrészt a magzat növekedése során a kismedencei vénák nyomás alá kerülnek, a vénás pangás miatt visszértágulat kialakulása gyakori. A korábban is meglévő visszértágulatok terjednek. Másrészt a megváltozott hormonális rendszer a vér alvadékonyságát fokozza, gyakran már az első–második harmadban, amikor a magzat még nem okoz nyomási tünetet. Ezért javasoljuk a visszérműtét elvégzését még gyermekvállalás előtt azon fiatal nőknek, akiknek már van kialakult visszértágulatuk. Fokozott trombózis kockázata esetén akár az egész terhesség alatt javasoljuk a véralvadásgátló injekció adását, fásli viselését.

8. Mire számíthat valaki, ha a trombózist diagnosztizálják nála? Mely esetekben elegendő a gyógyszeres terápia és mikor kell sebészi beavatkozást végezni? És ha ez utóbbi a megoldás, akkor miért?

Agyi erek és végtagi verőerek trombózisa esetén tartós gyógyszeres kezelésre van szükség, fontos a dohányzás elhagyása, a zsírszegény táplálkozás és a rendszeres orvosi ellenőrzés. Agyi erek elzáródását nem operáljuk, azonban az ezzel megegyező tüneteket okozó nyaki verőereket 75-80%-os szűkület esetén már igen. Neurológiai tünetekkel (átmeneti féloldalas bénulás, beszédzavar, látászavar, eszméletvesztés, szédülés) járó agyi infarktus után már 50%-os szűkület is műtétet indokol. A szűkület mértékét ultrahang vizsgálattal követjük.
Alsóvégtagi verőér elzáródás esetén biztosan műtétet javasolunk a végtag amputációjának elkerülésére ott, ahol a bőrön már sebesedés vagy ezt megelőzően nyugalmi fájdalom alakult ki. Általában 100m alatti járástávolság már műtéti indikációt jelent.
Belső szervek, mint például a bélrendszer ereinek trombózisa azonnali műtétet igényel életveszélyes volta miatt, sajnos a legrosszabb prognózisú.
Ha a mélyvénák trombózisára van gyanú ez azonnali kórházi kezelést tesz szükségessé a tüdőembólia veszélye miatt.
A felületes vénák trombózisa esetén combtőig terjedő gyulladásos tüneteknél javaslunk sürgős műtétet, a többi gyógyszeresen is kezelhető, a visszérműtét itt is ajánlott, mivel lerövidíti a gyógyulási időt. 

9.  Előfordulhat-e az, hogy a trombózis egyes gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik, és ha igen, milyen típusú gyógyszerek ezek?

Igen, gyógyszerek is kiválthatnak trombózist. Leginkább hormonális fogamzásgátlót szedő, dohányzó, kissé túlsúlyos, középkorú nőknél van veszélye, de akár 20 éves korban is kialakulhat. Vénás injekció során a gyógyszer vénafalat károsító hatása miatt felületes trombózis fordulhat elő, ez többnyire helyi kezelésre gyógyul.

10.  Mi a különbség a felszíni, más szóval felületes és a mélyvénás trombózis között?

Felületes vénás trombózis leginkább az alsó végtag felületes vénáinak változó kiterjedésű gyulladása, mely lehet 1-2 centis vagy az egész végtagot érintő. A trombotizált szakasz tapintható, kipirosodott, fájdalmas, meleg tapintatú, lázzal is járhat. Hajlamosító tényező a már meglévő visszértágulat.
A mélyvénák közvetlenül nem láthatók, trombózisukat az okozott tünetek alapján észleljük. Néha jellegtelen panaszokkal kezdődik: görcsös lábszár fájdalom indokolatlan fáradtság érzettel. További véna szakasz elzáródásakor jól látható a lábdagadás, pihenéskor sem szűnő lábszár fájdalommal. A bőr feszes, fénylő, meleg, kissé kékes árnyalatú. Kiváltó okai: súlyos fekvőbetegség, baleset, csonttörés, súlyos szívbetegség, májbetegség, kismedencei gyulladások, műtéti beavatkozások, rosszindulatú daganatos betegségek, hormontartalmú gyógyszer szedése, véralvadási zavarok, korábban lezajlott mélyvénás trombózis. Rendkívül fontos a kellő időben történő felismerés a tüdőembólia és a későbbi krónikussá váló vénás elégtelenség kivédése miatt. Sajnos a betegek sokszor az enyhe tünetek miatt nem fordulnak orvoshoz, ennek következtében a trombózis egyszerűen nem kerül felismerésre.

11. Mi a különbség a felületes és a mélyvénás trombózis kezelése között általában?  

A felületes vénás trombózis otthon is kezelhető, míg a mélyvénás azonnali kórházi elhelyezést indokol.

12. Melyik igényel műtétet? 

A felületes visszérgyulladás műtéttel jobb gyógyulási eredményt hoz, feltéve, ha nincs műtétet kizáró egyéb ok.
Mélyvénás trombózisnál nem operálunk, tartós véralvadásgátló kezelést állítunk be. Kivételesen ritka esetekben medencei vénák trombózisánál végezhető műtéti trombus eltávolítás. Későbbi, krónikussá váló időszakban megfelelő mélyvénás keringés esetén elvégezhető a felületes, tágult vénák eltávolítása valamint ritkán véna helyreállító műtét.

13. Ha valaki átesik egy trombózison (nyilván attól is függ, hogy melyik típuson) milyen életmódváltásra kell felkészülnie, mit javasolt tennie és mit kell kerülnie általában?

Verőeres trombózison átesetteknek az adott testtájnak megfelelő pontos, gyógyszeres kezelés megtartása, fizikai aktivitás fenntartása, dohányzási tilalom, koleszterin és vércukorszint rendezés javasolt.
Mélyvénás trombózis után kerülendő az egész napos álló vagy ülő foglakozás. Rendezni kell a testsúlyt, kerülni kell a forró fürdőket, nem javasolt nehéz dolgok cipelése, az edzőtermi súlyok emelgetése sem. Javasolt viszont a rendszeres séta, a láb izompumpáját javító torna, a kerékpározás, úszás, az egyéni szükségletnek megfelelő fásli vagy gyógy-harisnya. Súlyos késői következmény lehet a poszttrombotikus szindróma, mely állandó végtagduzzanatot és terjedő visszértágulatot, bőrelváltozásokat, esetleg fekély megjelenését jelenti.

14. Milyen betegségeket jelezhet előre a trombózis, esetleg az ismétlődő trombózis?

Amennyiben nincs közvetlenül kideríthető oka a mélyvénás trombózisnak, daganatos elváltozások után kell kutatni. Elsősorban kismedencei szervek, mint prosztata, méh, petefészek, de távolabbi szervek, mint tüdő, gyomor, hasnyálmirigy vagy a vérképzőrendszer daganatára kell gondolni. Ismétlődő mélyvénás trombózisnál véna fejlődési rendellenességet és a véralvadási rendszer megváltozásának genetikai eredetű okait kell keresni. Bizonyított esetben szükséges a véralvadás-gátlás a beteg egész élete során. Ajánlatos a legközelebbi rokonok vizsgálata is.

15. Mi az Ön - ma még egészséges emberekhez szóló - legfontosabb üzenete a trombózis kapcsán?

Mai rohanó, stresszes világunkban nagyon nehéz az egészséges életmód tartós vitele. A bizonyítottan káros faktorokat azonban mindenkinek célszerű elkerülni. Fiatal korban az egészséges embernek nincs betegség tudata, a dohányzás azonban lassan, de biztosan megteszi romboló hatását, nincs kivétel. A rendelésünkön megjelenő betegeknek elmondom, hogy kiterjedt agyi trombózis esetén „jó esetben” azonnal meghalnak, rosszabb esetben hosszú éveken át magatehetetlenül, kiszolgáltatva, bénultan fekszenek ágyukban vagy mozgásukban nem korlátozva ugyan, de olyan mérvű elbutulás alakul ki, hogy mosolyogva szedik össze az utcán a mások által eldobott csikkeket még mindig sóvárogva a cigaretta után.
A dohányzásról való leszokás nem pénz kérdése.
Szűrővizsgálatokon vércukormérés, vérzsírok vizsgálata, vérnyomás ellenőrzések történnek, még panaszmentes szakban, időben jelzik, ha kóros irányban kezd valami változni.
Fontos önmagunk figyelése, a kellemetlenséget okozó, gyanús tünetek megjelenésekor azok bemutatása háziorvosunknak súlyos későbbi elváltozások megelőzésére.

Tisztelt Adjunktus Asszony!
Nagyon köszönjük ezt a minden olvasónk számára megszívlelendő, és ennek az igen veszélyes betegségnek számos részletére kiterjedő interjút.

OSYNA

2007.10.01.

Kapcsolódó oldalak: