Alkoholizmus – a szakorvos szemével…

 

A MyPIN portál már foglalkozott az alkoholizmus témakörével egy magát gyógyultnak érzõ beteg szemszögébõl. Most a szakorvos szemszögébõl szeretnénk láttatni a kérdést.

Dr. Birkás Dezsõ, pszichiáter szakorvos. A Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Pszichiátriai Klinikai Csoportjának munkatársa, egyetemi oktató, neki tettük fel a kérdéseket:

1) Mi segíthet leginkább a másnaposságon? (Ez a kérdés persze nem csak az alkoholistákat érinti.)

Errõl a gyakorló másnaposokat kellene megkérdezni. Mindenkinek van biztos módszere. Oroszországban például elterjedt az éhgyomorra megevett kovászos uborka. Bevált "hungaricum"-ról nincs tudomásom, de sokan esznek savanyú leveseket, és kekszet, amely "felszívja" a gyomorsavat.

2) Mi a véleménye a különféle "gyorsan kijózanító csodaszerekrõl"?

Ezeket rendkívül veszélyesnek tartom, mivel csak tüneti „kezelést” jelentenek. Sajnos gyakran alkalmazzák õket a gépkocsivezetési képesség visszanyerése céljából, pedig az úgynevezett "gyorsítók" (kávé, energiaitalok) pusztán elfedik a részegséggel járó koordinációzavart és az álmosságot, de egyáltalán nem javítanak a szereket használó kritikátlanságán és reflexeinek lassúságán. Ez számos esetben balesetekhez vezetett. Mellékesnek tûnik, de nem az, hogy az így doppingolt egyén munkaképessége sem üti meg az egyébként – nem alkoholos befolyásoltság alatt végzett – szokásos munka színvonalát.

3) Az alkoholizmus részben, vagy egészben visszavezethetõ-e genetikai okokra?

Igen, a genetikai okok fontos szerepet játszanak az alkoholizmus kialakulásában, elsõsorban az agyi jutalmazó rendszer mûködésében bekövetkezett elváltozások lehetnek meghatározók. A családi halmozódás tény, az alkoholisták elsõfokú rokonainak rizikója a betegség kialakulására hétszeres.

4) Vannak-e az alkoholizmusnak fázisai, ha igen, melyek ezek?

Általában 4 fázist szoktak megkülönböztetni.

  • Az elsõ fázisban az alkoholizáló ráébred arra, hogy az alkohol oldja feszültségét, és kellemes bódulatot okoz.
  • A második fázis már ezen oldott állapot minél hamarabbi elérésérõl szól, és a mohóság jellemzi - ugyanakkor a páciens tagadja italozó magatartását környezete elõtt, s mivel képes még "kívülrõl szemlélni önmagát", bûntudata is van.
  • A harmadik fázist már a kontrollvesztés és a mérték nélküli ivás jellemzi, alkoholizáló magatartás teljes tagadása mellett (a páciens nem képes beismerni, hogy különféle testi panaszai alkoholos eredetûek, és gyakran orvosait hibáztatja, miért nem gyógyítják meg krónikus lábfájdalmait, étvágytalanságát, soványságát etc.) az alkohol okozta szomatikus károsodásokkal.
  • A negyedik fázis pedig a végstádium.
5) Tapasztalata szerint mitõl lesz valakibõl alkoholista?

Több alternatíva lehetséges. Így az un. tipikus szociális ivó válhat alkoholistává, vagy a magányos, szorongó, esetleg depressziós beteg öngyógyítási, feszültségoldási célból kezd el alkoholizálni, a napi munka után.

6) Mikortól, milyen jellemzõk, jegyek, tünetek alapján számít valaki alkoholistának?

A válasz egyszerû: ha az alkohol túlzott, káros használatáról valaki nem képes lemondani, és - bár tisztában van azzal, hogy a szer már káros hatással van szervezetére, életére, - ennek ellenére mégis folytatja a mindennapi alkoholbevitelt szervezetébe, orvosilag alkoholistaként determinálható.

7) Mi vár egy alkoholista családjára?

Szomorú jövõ. Egy apa/anya, túlzott "igazságérzettel", mely saját érveinek igazára, õszinte voltára vonatkozik. Másképp fogalmazva egy olyan szülõ, aki gyakran mutatkozik teljesen ellentétes arccal, de saját magát a többiek szemében csak szeretõ és tisztességes családapa- /családanyaként, emberként hajlandó viszontlátni. Végül, a végsõ fázisban késõbb egy féltékenykedõ, gyakran agresszív családtag, majd egy leépült emberi roncs.

8) Milyen betegségeket okozhat az alkoholizmus?

A legkülönbözõbb belgyógyászati betegségektõl az idegrendszeri károsodásokon át bármit. A pszichiátrián leginkább az alkohol megvonásos állapotokkal (delírium), alkohol okozta szorongásos zavarokkal találkozunk. Késõbbi stádiumokban nem ritkán elõfordulhat az alkoholos paranoia (féltékenység etc.), valamint az alkohol okozta mentális leépülés.

9) Hozzávetõlegesen mennyit tesz ki egy alkalommal a detoxikálás költsége és ez kit terhel?

Ezzel kapcsolatban nem áll elegendõ információ a rendelkezésemre.

10) A gyógyulási esélyekrõl... Hol, milyen környezetben valószínû leginkább a gyógyulás?

Szakmai intézményekben, hosszú távú ambuláns kontrollal, szükség esetén az alkoholfogyasztást kiváltó okok gyógyszeres kezelés révén történõ meggyógyításával (depressziós, szorongásos megbetegedés a háttérben).

11) Ha valakinek a közvetlen környezetében alkoholista családtag él, mit lehet tenni az illetõ érdekében – akár annak akarata ellenére. Másképp fogalmazva, mikor és hová lehet-, kell fordulni ilyen esetben?

Akarata ellenére – azaz kényszerkezelésre – csak akkor küldhetõ valaki, ha ön- és közveszélyes. Ennek megítélése az orvos feladata. Egyébként csak az õ egyetértésével, az õ saját akaratából lehet vele az alkoholambulanciához fordulni. Az illetõnek érvényes egészségbiztosítással (TAJ kártyával) kell rendelkeznie. A kerületi, városi rendelõintézeteknek általában van alkoholbetegekkel foglalkozó osztálya, vagy a pszichiátriához tartozik a kérdés. Az Országos Alkohológiai Intézet szakmai felügyelete alá tartozó gondozókat Budapesten és Baranya megyében a Segélyszervezetek Internetes oldalon lehet megtalálni. Számos alapítvány is tevékenyen próbál segíteni, mint például a Félúton Alapítvány. Az általuk szervezett 6 hetes programot például a beteg ambulánsan (délelõtt 9-17 óra között, vagy délután 16-21 óra között), vagy az intézményben való bennlakással is elvégezheti. Az Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetsége közzétett egy országos címlistát az Interneten, ez lakóhelytõl függõen bárkinek segítségére lehet.

Köszönjük a beszélgetést!


OSYNA

2004.09.23.

Kapcsolódó oldalak: