Ekcéma - nemcsak a kisgyerekeknek viszket és ég a bőre

Elsősorban kisgyermekek bőrelváltozásaként közismert, de a felnőttek jelentős százalékának is komoly kellemetlenségeket okoz az ekcéma. A megbetegedések hátterét és kezelését dr. Apostol Éva bőrgyógyász, kozmetológus segítségével tekintettük át.


dr. Apostol Éva

Mit értünk ekcéma alatt?

Beszélhetünk egyfelől a gyermekkori, másrészről a felnőttkori ekcémáról. A gyermekkori ekcéma általában veleszületett bőrtúlérzékenység, mely általában tej- és tojásallergiával kezdődik, emellé rakódnak le később a bőrtünetek. Külső tényezők a gyermekkori ekcéma kialakulásában még nem játszanak szerepet, tehát nem allergiás reakciókról van szó: ez inkább egyfajta túlérzékenység a mosóporokkal, tusfürdőkkel, egyéb kozmetikumokkal szemben. A felnőttkori megbetegedésekben valamilyen külső anyagnak van szerepe: a bőr nap mint nap érintkezik valamely anyaggal, és ez allergiás reakciókat vált ki.

Esetleg a betegség tünetei is mások gyermek- és felnőttkorban?

A gyermekkori ekcémának is sok fajtája van, de a kisbabáknál általában a feszítőfelszíneken, a karokon, lábakon jelennek meg az elváltozások, az 1-2 éves gyerekeknél viszont már inkább a hajlatokban jellemzőek ezek az égő, kiszáradt, hámló foltok. A felnőttkori ekcéma elsősorban azokon a felületeken jelenik meg, amelyik sokat érintkezik a szóban forgó allergénnel. Utóbbi rendkívül sokféle anyag lehet: tipikusan ilyen szokott lenni a cement, az olaj, a gumi vagy egyes fémek – például nőknél a bizsuk – , de bizonyos kozmetikumok is ekcémás reakciókat válthatnak ki a szervezetből.

Mi az oka annak, hogy a gyerekeknél 2-3 éves korra általában elmúlik az ekcéma?

A gyerekek 60-70 százalékban kinövik az ekcémát, mert az immunrendszerük fejlődik, megerősödik, és a szervezet elkezd tudni védekezni a szervezet azokkal a tényezőkkel szemben, melyek ellen korábban nem tudott. Ugyanakkor az ekcémás gyerekek nagyobb százalékban lesznek felnőtt korukban légúti allergiások, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felnőttkori ekcémára is nagyobb hajlamot mutatnak.

Lehet tudni, hogy az emberek milyen hányadát érinti ez a kellemetlen bőrbetegség?

Ezt így nagyon nehéz megállapítani. Gyerekeknél ma már 20-30 százalékot mondanék, noha a megbetegedések mértéke természetesen eltérő. A felnőtteknél is egyre több a hasonló tünet, szerintem 10-15 százalékuk biztosan érintett. A népesség egyre nagyobb százaléka allergiás, így minden korosztályban egyre több az ekcémás elváltozás.

Hogyan lehet védekezni a betegség ellen gyermekkorban?

A gyerekeknél nem lehet védekezni, hiszen alapvetően genetikai eredetű megbetegedésekről beszélünk. A gyerekeknél egyébként is létezik egyfajta „allergiás menetelés”: mint mondtam, ez az egész tej- és tojásallergiával kezdődik, és később elsősorban azokból lesznek a légúti allergiától szenvedők, akik hajlamosak voltak az ekcémára. Ha az egyik szülő allergiás, 40 százalékos az esélye annak, hogy a gyermek is az lesz, ha pedig mindkét szülő az, 80 százalék.

Az ekcémás bőrfelület viszket és ég, ráadásul esztétikailag sem kellemes látvány, de veszélyes-e ezen túlmenően? Következhetnek-e belőle más megbetegedések?

Az ekcémás bőr eleinte „csak” viszket, száraz, hámlik és vörös, akut esetben azonban már inkább bőrgyulladásról beszélünk, miután pedig a betegség krónikussá vált, már be is repedezik, vérzik a bőr. Ez egyfelől nagyon fájdalmas, másrészt ha a bőr berepedezik, a fertőzések veszélye mindenképpen megnő, hiszen a sérült hámréteg alá sokkal könnyebben be tudnak férkőzni a baktériumok, gombák és egyéb kórokozók. Ez a kockázat egyébként már a kisbabák esetében is megvan. Ha az ekcéma felülfertőződik gombával vagy baktériummal, tovább is terjedhet akár az egész testfelületre, de ugyanígy akkor is, ha a bőr nagyobb része érintkezik az allergiás reakciókat kiváltó anyaggal. Ha a megbetegedés 1-2 éven át fennáll, krónikus ekcémáról beszélünk. Hozzáteszem, az ekcémás elváltozások nagyrésze ilyen.

Miként lehet elejét venni a kellemetlenségeknek?

Mindenekelőtt fel kell kutatni a tünetet kiváltó allergént, hiszen hiába kezeljük az ekcémát, ha a beteg eközben és ezután is állandóan kontaktusban van a kiváltó anyaggal. Mindenképpen allergiavizsgálatra van szükség, de erre csak a bőr tünetmentesítését követően kerülhet sor. Ha feltártuk a háttérben húzódó okot, jöhet a kezelés. Az ekcéma esetében a leggyakoribb allergiavizsgálat a vegyianyag-teszt, amikor 23 anyag mintáját tapasztják az ember hátára. Ezek mind-mind a hétköznapi környezetben megtalálható anyagok, az eredmény pedig 24, 48 vagy 72 órán belül olvasható le, vagyis nem egy rövid vizsgálatról van szó. Az allergia akkor mutatkozik, ha a bőr megjegyzi az adott allergént, és még a tapasz eltávolítását követően is reakciókat mutat.

Ha megtaláltuk a kiváltó okot, már egyszerű a megoldás?

Ezt azért nem állítanám. Ha például valakinek kialakul egy fémallergiája, ami ekcémát okoz, kezelhetjük ugyan, de így is igen nehéz lesz elkerülnie a fémeket, hiszen az edényektől elkezdve az evőeszközökön át a mindennapi életben használatos számos tárgyunk fémből készül. Ma már ugyanakkor léteznek olyan krémek, melyek egyfajta „folyékony kesztyűként” védőréteget képeznek a bőrön, és akár 6 órán át is biztos védelmet nyújtanak. Akár még kezet is lehet mosni közben, akkor is fent maradnak és kifejtik hatásukat.

A kezelés tehát elsősorban krémekkel történik?

Igen, vagy pedig allergia-ellenes gyógyszerekkel. Az elsődleges terápia szinte minden esetben valamilyen szteroidos krém, amit hosszabb távon nem tanácsos alkalmazni a káros mellékhatások miatt, de egyszerűen nincs más fegyver, a kezdeti szakaszban nem lehet másként védekezni az ekcéma ellen.

Ezeket a krémeket ugyanakkor lehet hígítani. A mai szteroidok persze már nem olyanok, mint a régiek, melyek között akadt, ami hosszabb alkalmazást követően bőrsorvadást okozott, önfenntartóvá téve ezáltal az egész ekcémás folyamatot, megnyitva az utat a legkülönfélébb fertőzések előtt.

A krémek és gyógyszerek mellett van szükség esetleg életmódbeli változásokra is, hogy legyőzzük a betegséget?

A gyerekeknél gyakran megpróbálják csökkenteni a bevitt tej- és tojásmennyiséget, de az én tapasztalatom nem támasztja alá, hogy ez megoldást jelentene. Az ekcéma ugyanis nem múlik el ettől, és ha ezután ismét több tejet kap a kicsi, akkor sem lehet drámai romlást tapasztalni. Felnőtt korban talán még kevésbé lehet általános érvényű életmód-tanácsokat adni. Ugyanakkor a bőrtüneteknél általános, hogy az olajos, illetve erősen fűszeres ételek semmiképpen sem használnak a bőr állapotának, és ugyanígy az idegrendszer túlterheltsége, a stressz, a hajszoltság is nagyon sokat árt neki. Ez az ekcéma esetében is áll. Emellett fontos odafigyelni a kozmetikumok minőségére is. Ma már egyre több az allergén-mentes kozmetikum úgy konzerváló anyagait, mint színezékét vagy illatanyagát tekintve. Inkább tanácsos ezeket használni.

Az interjút készítette:

Dr. Draveczki Ádám

2008.03.11.

Kapcsolódó oldal: