Ne nyomkodjuk otthon a pattanásokat!

Elsősorban a tinédzserkorhoz kötődnek, de nem kizárólagosan. Főleg az arcunkon és a vállunkon jelentkeznek, de máshol is keletkezhetnek a testünkön. Okaik elsősorban hormonálisak, de általános érvénnyel ez sem jelenthető ki. Egy kis odafigyeléssel azonban eredményesen vehetjük fel velük szemben a harcot.
Dr. Apostol Éva bőrgyógyásszal, kozmetológussal beszélgettünk a pattanásokról.

Dr. Apostol Éva

Miért alakulnak ki a pattanások?

A pattanások kialakulása zömében hormonális okokra vezethető vissza. Megjelenésük lehet bakteriális fertőzés következménye is, ilyenkor csak néhány szokott keletkezni a bőrön, de ezek bizony gyakran felülfertőződnek. Leggyakrabban a serdülőkori pattanásokról esik szó, amik hormonális eredetűek, de fontos leszögezni, hogy nem kizárólag ebben az életkorban jellemző a hormonrendszer változásai miatt megjelenő akné.


Milyen hormonok okozzák ezeket az elváltozásokat?

A serdülőkorban az androgén hormonok túlsúlya okozza a pattanások kialakulását. Ilyenkor még nem állt be a szervezetben az a normális hormonális egyensúly, ami a felnőttkort jellemzi. Az androgén hormonok nagy mennyiségének következtében a faggyúmirígyek működése fokozódik, így több mitesszer és pattanás képződik a bőrön. Ez persze hajlam és környezet kérdése is egyben, hiszen ha a tengerparti tiszta levegőn lennénk nap mint nap, akkor jóval kevesebb ilyen típusú problémával szenvednénk. A mitesszerek úgy jönnek létre, hogy a szennyeződések létrehoznak egy vékony szaruréteget a bőrön, eltömítve a faggyúmirígyek kijáratát: itt pang a váladék, a faggyú, felszabadulnak a baktériumok. Így jön létre a pattanás.

Egyeseken szinte alig van pattanás, másokon extrém módon sok jelentkezik. Mitől függ, hogy kinek van több?

Ez zömében genetikai kérdés. Ahol a szülők is hajlamosak voltak a pattanásokra, ott a gyerekeknél is gyakoribbak a hasonló elváltozások. Emellett a már említett életkori sajátosságok és a táplálkozás is nagyban befolyásolják a kérdést. A fűszeres, olajos ételek, a gyorséttermi koszt, az olajos magvak vagy rágcsálnivalók, például a sok chips fogyasztása fokozza a faggyúmirígyek tevékenységét. Ugyanígy a szélsőségek sem tesznek jót a bőrnek: a túl meleg, túl hideg ételek, például a mértéktelen fagylaltevés is kedvez a pattanások kialakulásának. Az alkohol- és kávéfogyasztás úgyszintén ezekre a folyamatokra erősít rá, nem is beszélve a dohányzásról, ugyanis a cigarettában lévő kátrány is ilyen hatást fejt ki. Bizonyos gyógyszerek is okozhatnak pattanásokat: jellemzően ilyenek a szteroidos gyógyszerek, melyek akár más bőrbetegségekre is felírhatnak, vagy egyes antidepresszánsok.

A serdülőkor előtt nem is jelennek meg a pattanások?

Léteznek gyermekkori aknés elváltozások is, ilyenkor 2-3 éves korban is kiütközhetnek a bőrön pattanások, de jellemzően csak kisebb számban. Ezek a későbbiekben visszafejlődnek. Az igazi kezdet a serdülőkor, ami egyre korábbra tehető: általában 13-14 éves kortól jelennek meg az első komoly tünetek. Ezután van, akinél normálisan, 18-19 éves korában megszűnik a probléma, mások viszont életük végéig bajlódnak vele. Régebben elsősorban a férfiaknak okozott problémákat az akné, de ma már ez a megállapítás sem áll. A nőknél például a fogamzásgátló gyógyszerek szedésének korai elkezdése meghosszabbítja ezeket a folyamatokat, hiszen a fogamzásgátlók létrehoznak egy mesterséges hormonszintet a szervezetben. A pattanások leginkább az úgynevezett seborrheás területeken jelennek meg: az arcon, a háton és a mellkason. Persze ez a megállapítás sem általános érvényű, néha pont a karokon, combokon jelentkeznek, de nem ez a jellemző.


Mit tegyünk, ha pattanások jelennek meg a testünkön? Jót tesz-e, ha otthon, házi körülmények között próbáljuk meg őket eltüntetni?

Először is nagyon fontos, hogy lehetőleg ne piszkáljuk a pattanásokat otthon, ezzel ugyanis csak a gyulladás, a fertőzés súlyosbodik. Ha több pattanásunk van, érdemesebb elmenni kozmetikushoz: a szakember steril körülmények között tisztítja ki a mitesszereket, így nem tömődnek el a faggyúmirígyek. Emellett sok olyan készítmény kapható recept nélkül, melyek jó szolgálatot tehetnek, így különféle arctisztító tonikok, szárító folyadékok. A benzin-peroxid készítmények szárítják a bőrt, egyes dermokozmetikumok pedig konkrétan csökkentik a faggyúmirígyek faggyútermelését. Ezek a szerek persze csak egy bizonyos határig jók. Amikor olyan súlyos a probléma, hogy azon már a kozmetikus sem tud segíteni, bőrgyógyászhoz kell fordulni, hiszen ha elmarad a kezelés, a pattanások akár maradandó nyomokat, hegeket is hagyhatnak a bőrön.

És mit tesz a bőrgyógyász?

Elsődlegesen gyógyszert ír fel a problémára. Egyaránt léteznek helyi készítmények és belső gyógyszeres készítmények: így például felírható antibiotikum, ami rövidtávon mindenképpen jó hatást fejt ki, de olyan szintetikus vitamin- és gyógyszerkészítményeket is gyártanak ma már, melyek kúraszerűen alkalmazva, 3-4 hónap alatt akár végleges megoldást is jelenthetnek a problémára.

A napsütésről néha azt hallani, jót tesz a bőrnek, máskor azt, hogy fokozza a pattanásképződést. Mi az igazság?

A napsütés önmagában jótékony hatású, mert leszárítja a bőrt, a nagyon meleg hőmérséklet azonban verejtékképződéshez vezet, ami viszont ronthatja a tüneteket. Ugyanígy a sportolók is fokozott kockázatnak vannak kitéve: aki például body buildinggel foglalkozik, az eleve sokat izzad, és ehhez még egy fokozott fehérjefogyasztás is hozzájárul. A testépítőknél éppen ezért nagyon gyakoriak a pattanásos elváltozások felnőttkorban is.

Az esztétikai hátrányokon túl van-e bármi egyéb veszélye a pattanásoknak?

Mivel ezek bakteriális fertőzések, melyek felül is fertőződhetnek, oda kell figyelni rájuk, de a leggyakoribb probléma mégis a pszichés tényező, főleg serdülő- és fiatalkorban. Tizenévesen akár depresszív állapothoz is vezethetnek a súlyos esztétikai elváltozások. Természetszerűen a hegképződés is kockázatot jelent: ezek akkor jelennek meg, ha nem kezelik vagy rosszul kezelik – így például koszos kézzel nyomkodják – a pattanásokat. Vannak, akik eleve hajlamosak a hegképződésre.

Az interjút készítette: Dr. Draveczki Ádám

2008.04.30.

Kapcsolódó oldalak: