Cukorbetegség és látás: a leggyakoribb problémák

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám, 2018. május

 

 

A diabétesz fajtái ezerféle módon befolyásolják a szervezet működését, és egyik jellemző következményük a látás romlása. Dr. Feminger Andrea szemészorvossal beszélgettünk a cukorbetegség szemészeti vonatkozásairól.

  dr. Feminger Andrea

Miért van hatással a diabétesz a látásra, a szemünkre?

A cukorbetegség a leggyakoribb anyagcsere-betegség, lényege, hogy a hasnyálmirigy egy autoimmun folyamat miatt kevesebb inzulint termel, vagy egyáltalán nem termel. Ez az I. típusú diabétesz. A másik esetben – ez a II. típusú – a sejtek rezisztensek az inzulinnal szemben. Inzulin hiányában a sejtek – az agysejtek kivételével – nem tudják felvenni és hasznosítani a vérben levő cukrot, emiatt megemelkedik a vércukorszint, és a cukor a vizelettel távozik a szervezetből. A sejtek cukor hiányában „éheznek”, aminek számtalan következménye lehet a szervezetben. Az anyagcsere megváltozásának következtében megbetegszenek az erek, és az úgynevezett makro-angiopátia – azaz a közepes vagy nagy verőerek érintettsége – következtében a végtagok, a szív, az agy erei tönkremennek. A mikro-angiopátia pedig a kis verőerek és hajszálerek elváltozását okozza, ezzel szemészeti és a vesét érintő szövődményeket eredményezve.

Mit jelent ez pontosan a szem esetében?

Az ideghártya hajszálereinek fala károsodik, emiatt egyrészt az erek falának áteresztőképessége megnő, és a vérplazmából folyadék, zsírok és fehérjék szivárognak az ideghártya szövetébe, majd ott lerakódnak, és kialakul az úgynevezett diabéteszes retinopátia. Ha ezek a folyamatok az éleslátás helyén jönnek létre, diabéteszes makulopátiáról, azaz az éleslátás helyének károsodásáról beszélünk, ami a látásélesség csökkenését okozza, és az idegrostok elhalása következtében maradandó látásromlást okozhat. Ez a vakság leggyakoribb oka a cukorbetegeknél. Másrészt az érfal meggyengülése miatt az ereken tágulatok, úgynevezett mikroaneurizmák alakulnak ki, amelyek megrepedése esetén vérzések keletkeznek az ideghártyában. Az érfal károsodása az erek elzáródásához is vezethet, ami az adott területen oxigénhiányos állapotot okoz. Emiatt olyan anyagok szabadulnak fel, amelyeknek hatására új erek képződnek akár a látóidegen, akár bárhol az ideghártyán.

Mihez vezet ez a folyamat?

Kialakul az érújdonképződéssel járó, úgynevezett proliferatív diabéteszes retinopátia. Ezek az erek sérülékenyek, könnyen megrepednek, ilyenkor üvegtesti vérzés alakulhat ki, ami hirtelen, jelentősen megrontja a beteg látását. A folyamat előrehaladtával az újdonképződött erek mentén kötőszöveti burjánzás indul meg, ami ideghártya-leváláshoz vezethet. A proliferatív stádiumban fontos szerepe van az ideghártya lézeres kezelésének, ami azt célozza, hogy ne maradjon oxigénhiányos terület a szemfenéken, mert így ki lehet védeni a további érújdonképződést.

Körülbelül milyen arányban érintik szemproblémák a cukorbetegeket?

I. típusú cukorbajban öt év után körülbelül 25 százalékban, tizenöt éves fennállás után körülbelül 90 százalékban van a betegeknek valamilyen szemészeti szövődménye. A II. típusú diabétesznél ugyanennyi idő után a betegek mintegy 20 százalékát érintik ezek a problémák. A cukorbetegség első éveiben nem nagyon jellemzőnek a szemfenéki elváltozások.

Miként lehet megelőzni a szemészeti szövődmények kialakulását?

A legfontosabb a vércukor normális szinten tartása, vagyis a belgyógyászati kezelés előírásainak betartása. Nagyon fontos, hogy a vércukorszint ne ingadozzon, ez ugyanis ronthat az ideghártya állapotán. Szóba jöhet az érfalak áteresztőképességének csökkentését célzó gyógyszerek adása is. Amikor valakiről kiderül, hogy cukorbeteg, mindenképpen elküldik szemfenékvizsgálatra, kiderítendő az esetleges elváltozásokat. Amennyiben nincsenek ilyenek, évente kell vizsgálatra járni. Ha már előfordulnak értágulatok, kisebb vérzések – vagyis az úgynevezett háttér-retinopátia vagy más szóval nonproliferatív retinopátia –, félévente szükséges a vizsgálat. Az érújdonképződéssel járó, úgynevezett proliferatív retinopátia esetén már háromhavonta, illetve az állapottól függően még gyakrabban kell vizsgálatra járni. Ugyanakkor például terhesség esetén havonta kell kontrollálni a folyamatot. Rendszeres kontroll esetén már a korai stádiumban meg lehet kezdeni a szükséges kezeléseket – például a lézeres beavatkozást –, amelyekkel csökkenthető a súlyosabb elváltozások kialakulásának veszélye.

Milyen egyéb módokon hat a diabétesz a látásra?

Amennyiben a szemben magas a vércukor, megváltozik a szemlencse víztartalma és megváltozik a fénytörő képessége is: a rövidlátás irányába tolódik. Ez akkor jelent problémát, amikor épp ilyen szakaszban készül valakinek új szemüveg, amely a vércukorszint rendeződése után, az eredeti fénytörési állapot visszaállásakor nem lesz jó. A diabéteszes makulopátia, azaz az éleslátás helyének károsodása a látásélesség csökkenését okozza, és az idegrostok elhalása következtében maradandó látásromláshoz is vezethet.

Mikor alakulhat ki a diabétesszel összefüggésben kettős látás, pontosan hogyan kell ezt elképzelni, és mi lehet rá a megoldás?

A diabétesz kapcsán neuropátia is kialakulhat, ez a cukorbetegség okozta idegkárosodás. Bármikor jelentkezhet, de a kockázat a korral és a betegség időtartamának növekedésével egyre nő. Ez egy fájdalmas, váratlan jelenség, amely a leggyakrabban a hosszú ideje cukorbeteg idősebb felnőttek esetében alakul ki. Egyik formája a fokális neuropátia, amely hirtelen gyengeséget okoz egy idegcsoportban, ami izomgyengeséget vagy fájdalmat eredményez a fejben, a törzsben vagy a lábon. A fokális neuropátia okozhat nehézséget a szem fókuszálásában, kettőslátást vagy a szem mögötti fájdalmat. Akár hetekig vagy hónapokig is eltarthat a tünet, de aztán magától elcsitul, és nem okoz hosszú távon károsodást.

Miért hajlamosabbak a cukorbetegek a szemgyulladásokra?

Mert az ő esetükben magasabb a szövetek cukortartalma. Mivel a sejtek nem veszik fel a cukrot, az a vérben és a szövetekben marad, és jó táptalajt jelent a baktériumok, illetve a gombák számára. Az árpa, a kötőhártya- és szaruhártya-gyulladás emiatt egyaránt gyakoribb a diabéteszes betegeknél, ráadásul esetükben a sebgyógyulás is lassabb. Az orvosoknak emiatt fokozottan oda kell figyelniük a gyulladáscsökkentő és kórokozó ellenes gyógyszerek megfelelő dózisára.

Milyen összefüggés mutatható ki a zöld- és szürkehályog, illetve a diabétesz között?

Szürkehályog eleve gyakrabban alakul ki anyagcsere-betegségeknél, így a diabétesznél is. Hasonló a helyzet az elsődleges nyitott zugú zöldhályog esetében is, a cukorbetegek eleve hajlamosabbak rá. Az ideghártyán kialakult érújdonképződéssel egy időben vagy azt követően, kóros erek jelenthetnek meg a csarnokzugban és a szivárványhártyán is. Miközben a csarnokvíz folyamatosan termelődik, a kóros erek miatt elfolyása akadályban ütközik, így alakul ki a másodlagos zöldhályog. Sajnos az ilyen zöldhályog kezelése nehéz, cseppekkel nem oldható meg, más módszerrel kell elérni a csarnokvíz-termelés csökkentését, például lézeres beavatkozással.

Említette, hogy bizonyos esetekben vezethetnek az elváltozások részleges vagy teljes látásvesztéshez is.

A makulopátia, azaz az éleslátás helyének károsodása látásélesség-csökkenést okoz, és az idegrostok elhalása következtében maradandó látásromláshoz is vezethet. Ez a vakság leggyakoribb oka. Manapság az üvegtestbe adott gyulladáscsökkentő injekcióval vagy az érújdonképződést gátló anyagok beadásával próbálják ezt az állapotot kezelni. Az üvegtestbe törő vérzés is látáscsökkenéshez vagy látásvesztéshez vezethet, de előfordulhat, hogy a vérzés felszívódik, és a látás kitisztul. A vérzés ismétlődése esetén a terápia az üvegtest eltávolítása és további vérzések megelőzése céljából az ideghártya lézeres kezelése. A proliferatív retinopátia stádiumában kialakulhat az ideghártya leválása, ami szintén okozhat látásromlást. Ezt műtéti úton kell kezelni.

Milyen életmódbeli tényezőkre kell különösen odafigyelni a szem és a látás megóvása érdekében diabétesz mellett?

Alapvetően ugyanazokra, mint amire egyébként is fokozottan javasolt ügyelni diabétesznél: a diéta betartása, szükség esetén vitaminok fogyasztása, sok mozgás vagyis egészséges életmód.